Egy Belarusz középső részén található katonai raktárt a közelmúltban további biztonsági peremekkel és egy hozzáférési ponttal korszerűsítettek, ami arra utal, hogy a raktárat orosz nukleáris robbanófejek elhelyezésére szánhatják az Oroszország által szállított Iszkander rakétaindítók számára.
Objektum doboz
A korszerűsített burkolat egy meglévő katonai raktárban található. A kiszivárgott dokumentumok szerint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) 2023 februárjában arról számolt be, hogy az orosz védelmi minisztérium egy magas rangú tisztje megvizsgálta a létesítményt, emiatt is erős a gyanú, hogy nukleáris fegyvereket tárolnak ott.
Az elmúlt két évben orosz és belarusz nyilatkozatok is arról árulkodtak, hogy nukleáris fegyvereket telepítettek Belaruszba, de korábban senki sem látott egyértelmű bizonyítékot arra, hogy a létesítményeket erre a célra készítették volna elő.
A Foreign Policy magazin arról számolt be, hogy nyugati tisztviselők, köztük a litván védelmi miniszter megerősítették az atomfegyverek telepítésének hírét. A cikk szerint egy magas rangú litván diplomata és más nyugati tisztviselők jelezték a Foreign Policynek, hogy Oroszország konkrét tároló létesítményeket és vasúti rendszereket épített Belaruszban, hogy ott potenciálisan nukleáris arzenált helyezzen el.
Továbbra sem világos, hogy a megerősítések a nukleáris célokra alkalmas hordozórakétákra vagy az ezekhez a hordozórakétákhoz tartozó tényleges robbanófejekre vonatkoztak-e. De a fent említett raktárban végzett fejlesztés olyan biztonsági jellemzőket mutat, amelyek potenciálisan megegyezhetnek a nukleáris robbanófejek tárolásához szükséges fejlesztésekkel ugyanabban a létesítményben, amelyet az oda látogató, rejtélyes orosz védelmi tisztviselő nyilvánvalóan egy évvel ezelőtt ellenőrzött.
Ha a nukleáris robbanófejeket valóban Belaruszba szállították, az nem jelent jelentős katonai előnyt Oroszország számára Kelet-Európában. Oroszország már most is korszerűsített nukleáris tároló létesítményeket tart fenn Kalinyingrádban, és már régóta képes arra, hogy atomfegyverekkel célba vegye a NATO-országokat. Ehelyett úgy tűnik, hogy a telepítés célja a NATO legkeletibb tagállamainak elbizonytalanítása és Oroszország nukleáris hatalmi státusának hangsúlyozása – vélekednek a szakértők.
Korábban a Financial Times lap számolt be arról, hogy Vlagyimir Putyin haderői a taktikai atomfegyverek használatát gyakorolták a világ egyik nagyhatalmával való konfliktus korai szakaszában – ez derül ki kiszivárgott orosz katonai aktákból. A lehetséges nukleáris válaszlépések kritériumai az orosz területre való ellenséges behatolástól kezdve egészen a konkrétabb kiváltó okokig terjednek, mint például Oroszország stratégiai ballisztikus rakétás tengeralattjárói 20 százalékának megsemmisítése.
Ez az első alkalom, hogy ilyen dokumentumokat látunk nyilvánosságra kerülni. Azt mutatják, hogy a nukleáris fegyverek bevetésének műveleti küszöbe meglehetősen alacsony – mondta Alexander Gabuev, a berlini Carnegie Russia Eurasia Center igazgatója, aki arra utalt, hogy nem kell sokat tenni azért, hogy Putyin bevesse az atomfegyvereket.
Oroszország taktikai nukleáris fegyvereit, amelyeket szárazföldi vagy tengeri rakétákkal, illetve repülőgépekről lehet célba juttatni, korlátozott harctéri alkalmazásra tervezték. A modern taktikai robbanófejek ugyanakkor még mindig lényegesen több energiát képesek felszabadítani, mint az 1945-ben Nagaszakira és Hirosimára ledobott atombombák. Bár az akták több mint 10 éves múltra tekintenek vissza, a szakértők szerint a jelenlegi orosz katonai doktrína szempontjából továbbra is relevánsak – írja a Financial Times.
