A gyerektartás egy fontos jogi és pénzügyi kérdés, amely sok család életét érinti. Ez a fizetés a gyermekük gondozásáért és eltartásáért jár, amennyiben a szülők külön élnek, és a gyermek a másik szülővel él. A gyerektartás díját általában bírósági ítélet vagy egyezség útján határozzák meg. A díj összege változó lehet, és számos tényező befolyásolhatja. Ezek közé tartozik a gyermek(ek) szükségletei, az életkori és egészségi állapotuk, valamint a különélő szülő anyagi lehetőségei. Általában a fizetendő összeg százalékos arányban áll az anyagi lehetőségekhez, ami az éves jövedelem alapján kerül meghatározásra. A tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25 százalékában kell meghatározni.
A gyerektartás díjának fizetése kötelező, annak összegszerűségét a bíróság határozza meg. A díjat általában rendszeres időközönként kell fizetni, mely a bírósági ítéletben vagy a megállapodásban rögzített időpontokban történik. Fontos megértenünk, hogy a gyerektartás díjának fizetése a gyermek jogainak védelmét szolgálja, és biztosítja, hogy a szükséges anyagi támogatás rendelkezésre álljon a gyermek(ek) neveléséhez és gondozásához. Azoknak a szülőknek, akiket a gyerektartás fizetésére köteleztek, be kell tartaniuk ezt a kötelezettséget, mivel az elmulasztása akár büntetőjogi következményekkel is járhat. Szerencsés esetben, a szülők együttműködve, közösen állapítják meg a gyerektartás mértékét és megfizetésének módját.
Amennyiben nincs a szülők között megállapodás a díj mértékéről, jogi eljárásra van szükség a gyermektartás megállapítására. Legyen szó válóperes eljárásról vagy gyermekfelügyeleti vitáról, a bíróság kötelezettsége lesz a gyermektartás összegének és fizetési módjának meghatározása. Fontos felismerni, hogy mindkét szülő felelős a gyermek felneveléséhez való hozzájárulásért, a gondozó szülő természetben gondoskodik a gyermekről, amely magában foglalja a gyermek napi ellátásának biztosítását (mosás, főzés, takarítás), a gyermek betegsége esetén az ápolást, a tanulmányaihoz nyújtott segítségét, míg a nem gondozó szülő anyagi támogatást nyújt.
A gyermektartásról szóló jogi eljárások átlátása, és megértése bonyolult feladat. A válás kezdetétől a bizonyítékok bemutatásáig a jogi tanácsadás segíti a szülőket az ilyen bonyolult területen való eligazodásban. A tisztességes gyermektartás meghatározása az eljárás központi eleme. A szülők jövedelmét, a gyermek szükségleteit és az életszínvonalat gondosan mérlegelni kell, hogy igazságos döntés szülessen.
A gyermektartás a gyermek jólétének védelmét célozza. Magába foglalja a nevelést, az egészségügyi ellátást és az iskoláztatást is, amelyek segítik a gyermek fejlődését. Ebben az esetben is fontos azonban tisztázni, hogy melyik szülő és miként fogja fizetni akár a gyermek havi rendszerességgel felmerülő kiadásait (pl.: magán-, illetve alapítványi iskola díja, iskolai étkezés, különórák, sportfoglalkozások) akár az időszakosan vagy alkalmi jelleggel felmerülő költségeket (pl.: rendkívüli orvosi kiadások, szezonális ruhaváltás, nyári táborok, iskolakezdés költségei). Célszerű számszerűsíteni a lehető legtöbb kiadást és rendezni a szülők közötti megosztást, valamint a megfizetésének módját (pl.: közös bankszámlára történő utalás), ennek hiánya hosszas elszámolási vita kezdete lehet.
Az utóbbi években egyre inkább terjedő jelenségnek lehetünk tanúi a szülők közötti felelősség és költségmegosztás kapcsán. A gyermeknevelés és gondozás terhe egyre inkább megoszlik a szülők között, ami számos kérdést és vitát vet fel az érintettek körében. A gyermekek megfelelő ellátása és anyagi támogatása alapvető fontosságú, és ennek érdekében szükséges tisztázni a felek közötti kötelezettségeket és együttműködést. Az osztott vagy váltott gondoskodás egyre gyakoribbá válik a modern családok életében. Ebben az esetben, amikor a gyermek egyenlő időt tölt mindkét szülővel, fontos megállapodásokat kötni a gyermektartás és költségviselés tekintetében. Ezek a megállapodások meghatározzák, hogy ki és milyen mértékben járul hozzá a gyermek ellátásához és anyagi támogatásához.
A gyermektartás kérdésében a gyermek valódi szükségleteinek megértése kulcsfontosságú.
A gyermektartásdíj összegének meghatározásakor nemcsak a szülők jövedelmét kell figyelembe venni, hanem a gyermek indokolt szükségleteit. Ezek a szükségletek nemcsak az alapvető életfenntartáshoz kapcsolódnak, hanem magukban foglalják a gyermek harmonikus fejlődéséhez szükséges költségeket is. Ezért a gyermektartásdíj összegének meghatározásakor kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek tényleges igényeire és szükségleteire. A szülők közötti felelősség és költségmegosztás fontossága nem csupán anyagi kérdés, hanem az együttműködés és megértés alapja is. A gyermek megfelelő ellátása és támogatása érdekében elengedhetetlen, hogy a szülők tisztában legyenek felelősségükkel, és együttműködjenek egymással. Az osztott gondoskodás és a gyermektartásdíj megállapítása során mindig előtérbe kell helyezni a gyermek valódi szükségleteit, hogy biztosítsuk számukra a harmonikus fejlődés lehetőségét és a megfelelő életkörülményeket.
A szülői egyetértés hiányában a bíróságok az igazolt szükségletek területén a tényadatokat vizsgálja, és olyan költségeket vizsgálnak, mint a magániskola, a különórák és a kulturális tevékenységek költségei. A válás után a gyermek oktatási intézményének változtatása kizárólag a szülői preferenciák alapján nem indokolt, mivel az anyagiakért felelős szülő figyelmen kívül hagyhatja a gyermek oktatásának fontosságát.
Általánosan elfogadott tévhit, hogy a gyermektartásdíj mértéke nem változtatható meg, azt sugallja, mintha a tartásdíj szilárdan rögzített volna mind a szülők megállapodásában, mind pedig a bírósági ítéletben. Valójában azonban a gyermektartásdíj módosítása, legyen az felemelése vagy csökkentése, csak akkor lehetséges, ha olyan lényeges körülményváltozások állnak elő, amelyek a gyermek vagy a szülő jogi érdekeit sérthetik. A gyermek indokolt szükségleteinek megváltozása során, az egyik legfontosabb, ha az életkorából adódóan a költségek növekednek. Például egy óvodás korú gyermek esetén megállapított gyermektartásdíj nem feltétlenül elegendő az iskolás évekre, amikor új költségek merülhetnek fel, mint például magánórák vagy sportfoglalkozások.
A szülő élethelyzetének változása is módosítást eredményezhet. Előfordulhat, hogy a tartásdíjat fizető szülő élethelyzete olyan változásokon megy keresztül, amelyek felvetik a tartásdíj csökkentésének lehetőségét, például munkahely elvesztése vagy jövedelemkiesés. Ezek a változások azonban nem vezetnek automatikusan a tartásdíj csökkentéséhez; a szülőnek igazolnia kell, hogy a korábban megállapított összeg már nem tartható fenn, és a változatlan teljesítés súlyosan sérti a jogi érdekeit.
A gyermektartásdíj módosítása összetett feladat, amelyet nem lehet egyszerű matematikai számítással elvégezni. Mind a gyermek, mind a szülő érdekeit figyelembe kell venni, és minden esetben alapos vizsgálatra van szükség annak érdekében, hogy az igazságos és megfelelő döntés szülessen.
