A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a moldovai kollégájával, Mihai Popsoi-jal közös sajtóértekezletén arról számolt be, hogy Magyarország EU-elnökségére olyan időszakban kerül sor idén, amikor a közösség már egy ideje erősen gyengélkedik, márpedig ennek épp a bővítés, a szorosabb együttműködés lehetne hatékony ellenszere a külső partnerekkel.
„Ezért Magyarország az európai uniós elnökségének során nagy erőkkel fog koncentrálni arra, hogy a bővítés ügyét előre tudjuk mozdítani, és ennek keretében minden támogatást megadunk Moldovának ahhoz, hogy az integrációs folyamatát az ország fel tudja gyorsítani” – jelentette ki.
Hozzátette, hogy hazánk még jól emlékszik a csatlakozási folyamat nehézségeire, a kormány ezért segíti Moldovát is a feladat teljesítésében, ezt célozza a most aláírt megegyezés is, amelynek keretében a Magyar Diplomáciai Akadémián ötven tisztségviselőnek nyújtanak képzést a kelet-európai országból, hogy eredményesek lehessenek a jogharmonizáció, a szükséges reformok végrehajtása során.
Arra is kitért, hogy minden tagjelöltet a maga teljesítménye alapján, egyenként kell elbírálni, a magyar álláspont szerint elfogadhatatlan az a megközelítés, amely az egyes országokat a gyengébben teljesítők „foglyává teszi” az integráció tekintetében. Erre példaként hozta fel Albánia és Észak-Macedónia esetét a közelmúltból.
„Mi ezt elfogadhatatlannak tartjuk, és már előre szeretnénk jelezni, nem támogatjuk azt, hogy Moldova csatlakozási folyamatát bármelyik más ország integrációs folyamatával összekössük. Meg kell szüntetni ezt az igazságtalan gyakorlatot, minden országot a saját teljesítménye alapján, egyedileg kell elbírálni” – hangsúlyozta.
Szijjártó Péter leszögezte, hogy Magyarország minél szorosabb együttműködésben érdekelt az Európai Unió és Moldova között, ezért támogatja a meglévő szabadkereskedelmi megállapodás kiterjesztését, valamint a teherfuvarozásra vonatkozó egyezmény liberalizálását, illetve támogatását fejezte ki az iránt is, hogy a blokk az Európai Békekeretből járuljon hozzá a moldovai önvédelmi képességek fejlesztéséhez.
„Emellett az határozott cél, hogy amennyiben júniusig nem kerül sor Moldovával az első, csatlakozásról szóló kormányközi bizottsági ülésre, akkor azt a magyar uniós elnökség elején meg fogjuk tartani, ezzel is elősegítve a moldovai integrációs folyamat felgyorsítását” – közölte.
A miniszter érintette a kétoldalú kapcsolatok kérdését is, rámutatva, hogy 2010 óta két és félszeresére nőtt a kereskedelmi forgalom értéke.
Tudatta, hogy a magyar export alapvetően a gyógyszer- és élelmiszeripari termékekre támaszkodik, de az OTP is a helyi bankszektor egyik legnagyobb szereplőjévé nőtte ki magát mára, több tízmillió eurónyi fejlesztést hajtva végre, tapasztalatával hozzájárulva a pénzügyi jogharmonizációs lépések sikeréhez.
Üdvözölte, hogy a Wizz Air összeköttetést biztosít Chisinau és több nyugat-európai város között, és azt külön jó hírnek nevezte, hogy április 2-től a légitársaság újraindítja onnan a budapesti járatát is.
Aláhúzta, hogy hazánkban évente negyven moldovai hallgató tanulhat felsőoktatási ösztöndíjjal, és a program jól láthatóan továbbra is nagy népszerűségnek örvend.
„Magyarország elkötelezetten támogatja Moldova integrációs folyamatát, a mai megállapodás aláírása is világossá tette, hogy ez nem csak szóban tett elköteleződés, hanem a valós tettek terén is így van” – összegzett.
Szijjártó Péter a Vera Jourová által nemrég megfogalmazott bírálatokkal kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva úgy vélekedett, hogy az Európai Bizottság alelnöke „már többször is bebizonyította az elmúlt években, hogy súlyos hungarofóbiában szenved, egészen egyszerűen lenézi a magyar embereket”.
„Kikérjük magunknak, ahogyan a magyar kormányzó párt támogatóiról beszél. De kikérjük magunknak azt is, ahogy általában a magyar emberekről és Magyarországról beszél. Lehet, hogy neki ez szokatlan, de Magyarországon demokratikus módon választották meg az emberek a kormányt” – mondta, súlyos inzultusnak minősítve a politikai rendszer demokratikus mivoltának megkérdőjelezését.
Felszólalt az ellen is, hogy Jourová kívánatosnak tartaná a tagállamok vétójogának megvonását, ez azzal járna szavai szerint, hogy a kormány nem léphetne fel a magyar nemzeti érdekek súlyos csorbulásával járó EU-s döntésekkel szemben.
„Vera Jourovának szégyellnie kellene az elmúlt években nyújtott teljesítményét, mivel az Európai Unió sokkal rosszabb állapotban van, mint volt, amikor az Európai Bizottság hivatalba lépett, és ebben nagy szerepe van Vera Jourovának is” – fogalmazott.
A miniszter David Pressman előző heti nyilatkozata kapcsán azt közölte, hogy „azt egy baloldali politikai aktivista nyilatkozataként” kell értékelni. Ezzel összefüggésben pedig csak arra kívánta emlékeztetni az amerikai nagykövetet, hogy amikor ő a NATO-n belüli bizalom aláásásáról beszél, akkor jusson eszébe, hogy a magyarok hány honfitársát menekítették ki Afganisztánból a kivonuláskor.
