A depresszió már ma is 280 millió embert érint világszerte, 2030-ra pedig ez lesz a leggyakoribb betegség a világon. Ehhez hozzájárul a modern kor stressze és kihívásai, amelyekkel nem mindenki tud megbirkózni. Gazdasági bizonytalanság, világjárvány, terrorveszély vagy Oroszország ukrajnai inváziója – ezek mindegyike hatással van a depressziós zavarokra.
A betegségnek sokféle arca van, és nemcsak depresszióban nyilvánul meg, hanem abban is, hogy teljesen érdektelenek vagyunk olyan tevékenységek iránt, amelyek a közelmúltig örömet okoztak nekünk. Az is kiderült, hogy a depresszióban szenvedőknél nagyobb a kockázata a fokozott szív- és érrendszeri betegségeknek. Az American College Of Cardiology tanulmánya azonban azt mutatja, hogy a depresszióban szenvedő felnőttek körében a szív- és érrendszeri események kockázata a nőknél magasabb volt, mint a férfiaknál, függetlenül az életkortól és az elhízás mértékétől.
Egy több mint 4 millió japán felnőtt bevonásával végzett vizsgálat eredményei szerint a depresszióban szenvedőknél magasabb volt a szív- és érrendszeri események kockázata, mint a depresszióban nem szenvedőknél. A depressziónak a szív egészségére gyakorolt hatását illetően még mindig jelentős ellentmondások vannak a nemek közötti különbségek tekintetében, és a háttérben meghúzódó mechanizmusok kevéssé ismertek.
A nemspecifikus tényezők azonosítása segíthet olyan célzott megelőzési és kezelési stratégiák kidolgozásában, amelyek a depresszióban szenvedő betegek érrendszeri eseményeinek sajátos kockázatát célozzák. A jobb megértés lehetővé teszi az egészségügyi szolgáltatók számára, hogy optimalizálják a depresszióban szenvedő férfiak és nők ellátását, ami jobb szívbetegségi eredményekhez vezethet ezekben a populációkban.
A Japan Medical Data Centre (JMDC) kárigény-adatbázisát felhasználva Kaneko és munkatársai értékelték a depresszió és a szívesemények közötti kapcsolat nemi különbségeit egy több mint 4,1 millió 18 és 75 év közötti felnőttből álló csoportban, akiknek a vizsgálat kezdetén nem volt diagnosztizált szívbetegségük. Az átlagos követési idő 1288 nap volt. A férfiak 4,2 százalékánál és a nők 4,5 százalékánál találtak depressziót.
Az eredmények azt mutatják, hogy a depresszió kockázati aránya a szívbetegségek tekintetében a férfiaknál 1,39, a nőknél pedig 1,64 volt a depresszió nélküli résztvevőkhöz képest. A modellek azt is jelzik, hogy a depresszió kockázati arányai a szívroham, az angina pectoris vagy a stroke esetében magasabbak voltak a nőknél, mint a férfiaknál.
A tanulmány szerzői rávilágítanak a lehetséges mechanizmusok fontos megvitatására, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a depresszió miért befolyásolja jobban a nők szívének egészségét, mint a férfiakét. Az egyik magyarázat szerint a nőknél a férfiakhoz képest súlyosabb és tartósabb depressziós tünetek jelentkezhetnek, és a depresszió kockázata nagyobb lehet a hormonális változások kritikus időszakaiban, például a terhesség vagy a menopauza idején.
Más mechanizmusok közé tartozik a nők nagyobb fogékonysága a depresszió hagyományos kockázati tényezőire, mint például a magas vérnyomás, a cukorbetegség és az elhízás, amelyek hozzájárulhatnak a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához. A férfiak és nők közötti egészségügyi ellátás igénybevételében és kezelésében mutatkozó különbségek, valamint a biológiai tényezők, például a genetika és a hormonális profilok nemspecifikus különbségei szintén növelhetik a szívbetegségek kockázatát a nőknél.
A vizsgálat korlátai közé tartozik, hogy a depresszió és a kardiovaszkuláris események között nem lehet közvetlen okozati összefüggést megállapítani, valamint hogy a depressziós tünetek súlyosságát vagy időtartamát nem lehet pontosan tükrözni. Nem vették figyelembe azokat a potenciális zavaró tényezőket, amelyek befolyásolhatják a depresszió és a szív- és érrendszeri betegségek közötti összefüggést, mint például a társadalmi-gazdasági státusz. A kutatók azt is elismerik, hogy a folyamatban lévő COVID-19 világjárvány zavaró tényező lehetett.
