A Bob Marley: One Love című film producerei között ( Brad Pitt mellett) ott van Rita Marley, a felesége és a gyermekei közül többen. Ez így egyrészt nagyon hasznos, mert a zenék, amiket a filmben hallunk,mind eredetiek, az örökösök révén ingyen használhatók, másrészt simán mondhatjuk, hogy emléket akartak állítani a szerettüknek,és ezért ilyen a film. Ha tanúságtételnek tekintjük, akkor azért, ha azzal vagyunk elfoglalva, ami nincs benne, akkor meg azért.
De tulajdonképpen nagyon sok minden benne van, annak ellenére, hogy az 1976 és 1978 közötti eseményekre fókuszál, vagyis a házában történt lövöldözéstől a betegsége diagnosztizálásáig,és Jamaicába való hazatérésig tart.
Mert Bob Marley elvállalt egy ingyenes koncertet, amelyet az akkori miniszterelnök rendelt meg tőle a választási hajrá kedélyeinek csillapítására. Azonban a koncert előtt két nappal a zenész, feleségét és barátját a házába betört fegyveresek sebesítették meg. Rita, az asszony csak raszta haja miatt menekült meg, de így is kórházba került fejlövéssel. Csoda folytán mégis színpadra tudtak állni, és végigjátszották a koncertet,de utána Bob elhagyta az országot, hogy a családját mentse.
Rasta reggae a filmben szerelő zenekartól
Fotó: Facebook/UIP-Dunafilm
A film első jeleneteiben a Bob Marleyt alakító Kingsley Ben-Adíron lötyög a figura, ami nem csoda,olyan papírízű mondatokat kell elmondania a szereplőknek, hogy a néző nem igen tud belerázódni ebbe a világba, de később sikerül.
A színész is oldódik, a néző látja őt sebesülten, látja énekelni, táncolni, focizni, és valahogy összefésüli magában az igaz Bob Marley-vel, akit nem nagyon lehet elfelejteni.
Rita alakítója, Lashana Lynch Oscar-jelölést is kapott, de a szűkített listába már nem került be sajnos. Veszekedős jelenetük, ahol az asszony azt vágja a férje fejéhez, hogy mindent feláldozott az üzenetért, amit a zenéjükkel átadnak, túl sok neki a családanyai szerep, és hogy közben Bob katonája is legyen. Úgy veszekszenek, mint akik hegyeket mozgatnak, de szeretik egymást, és nem egymás nélkül akarják folytatni. Bobnak nagyon is kell a támogatás, hiszen,ahogy az életrajzából tudható bőrrákja van. Egy amputáció talán megmenthetné, de nem akarja, vallási okokból.
És itt aztán mond valamit a feleség, méghozzá olyasmit,amihez hasonló nézőponttal a szentek életrajzában szoktunk találkozni. Kevesen gondolnak így a betegségükre, hogy talán nem büntetés, hanem segítség, kiegyenlítődés, egy korlát, amiben megtámaszkodhat az, aki nehéz és életveszélyes küldetésben kell, hogy hazatérjen.
Olyan, mintha ez a film válaszolna egy korábbi dokumentumfilmben szereplők szavaira, a Bob Marley: A szabadság útja című filmből,akik azt erősítgetik, hogy a zenész az utolsó időkben rossz tanácsot kapott, rossz emberek vették körül.
A film tulajdonképpen feldolgozza a 36 évet élt énekes-gitáros-dalszerző teljes élettörténetét. Megtudjuk, hogy egy fehér angol férfi volt az apja, aki elhagyta az anyját rögtön a házasság után, az asszony Amerikában új életet kezdett, magával vitte a fiát, de az új férjnek nem kellett a gyerek, aki nem tőle van, Bob visszatért a jamaicai utcákra,és ott nevelkedett. De a képzeletében élt egy lovas férfi, aki úgy is vehetjük, kimenti őt az égő bozótból, de a tűzön átjárás a művészi életre fejlődés, beavatás szimbóluma is, ahol a lélekvezető nem biztos, hogy a vér szerinti apa, a film vége felé ugyanabban a vízióban már Hailé Szelasszié etióp császár lovagol a fiú mellett, akit rasztafarik a második eljövetel Jézusának tartanak.
Látjuk ahogy Rita és Bob még szinte gyerekként összejönnek.Később Bob a korai Wailers együttessel elmegy az első jamaicai producerükhöz, aki nem túl bizalomgerjesztő alak.Később annak is tanúi vagyunk, ahogy a hagyományos jamaicai reggae-t át alakítják, súlyosabb, egyenletesebb zenévé, amitől tényleg kinyílnak a kapuk és megindulnak a hegyek, de a félszeg báj kiveszik belőle. A saját hang megtalálása hosszabb folyamat. Az Exodus című lemez is a filmidőben készül el.
Annyi minden van ebben a rövid életben, ami érdekelhet minket, például a raszták szertartásai, és ezekből is látunk valamit, sejtjük ,érezzük, hogy habár ez a részben zsidó-keresztény alapokon nyugvó vallás csak az 1930-as években indult útnak, de a gyökerei sokkal mélyebbre ereszkednek,méghozzá a spanyolok és portugálok előtti karibi világba, amikor ott még taino indiánok életek, akik a szívveréshez hasonlóan ütötték a dobokat, ahogy Bob Marley-ék is, és a görögök-rómaiak előtti szabad Észak-Afrikába, ahol még az egyiptomi mellett más birodalmak és műveltségek voltak jelen.
És aztán koncertrészletek, az élet a bodegavilágban, és egy másik élet Londonban,és a világ nagyvárosaiban.
Az utolsó képsorokon az igazi Bob Marley-t látjuk, a kis termetű, nagy hajú, izgő-mozgó embert a színpadon, aki összehozza az országa két vezető rivális politikusát egy kézfogásra,ami után nem mehetnek ugyanolyan pocsékul a dolgok,mint előtte.
A születése óta annyi mindentől féltettük a beat-pop-rock műfaját. Hogy elüzletiesedik. Hogy megöregednek a fiatal lázadók, és mi lesz velük meg a zenéjükkel, vagy hogy ha gazdagok lesznek,már nem lesz üzenetük. Bob Marleyt még attól is féltették, mi lesz, ha nevével különféle tárgyakat árulnak. És mi lett? És mi maradt?
Számít akár még az is, hogy megcsalta a feleségét, vagy hogy miközben a békéről énekelt, ő benne sokszor forrtak az indulatok, és még saját magával sem volt békességbe?. Magának is felteszi a kérdést a filmben, hogy így akkor mi van a hitelességgel. De persze tudjuk, mit mondanak ilyenkor a keresztények, hogy küzdünk, elbukunk, felállunk, és hogy Péter is, aki pedig kőszikla…. Rita, a feleség a filmben azt mondja Bobnak, de hiszen ez a küzdelem adja az erődet.
Ha nem tökéletes is ez a film, és nincs benne minden dal, minden fontos zenei alak, nem elég raszta a rasztafrizu annak, aki nagyon ért hozzá, de akkor is érdemes megnézni ha kell egy kis erő, biztatás a csüggedés ellen, ha kell zene,amiben van szeretet, megengedés, hit és szabadság.
Bob Marley: One Love – 2024
Amerikai életrajzi film -107 perc
Rendezte: Reinaldo Marcus Green
