A rosszindulatú daganatokat általában az idősebb generációban diagnosztizálják. Ez vonatkozik a gyomor-bélrendszeri rákra. Az utóbbi években azonban veszélyes tendencia figyelhető meg – a betegek életkora csökken.
Erre 2008-ban Rebecca Siegel, az Amerikai Rákellenes Társaság tudományos igazgatója hívta fel a figyelmet. Akkoriban sokan úgy vélték, hogy az anomália a jobb diagnosztikának és a korai felismerésnek köszönhető. Ugyanakkor azonban az 50 év alattiak halálozási aránya is emelkedett.
2019-ben európai tudósok egy nagyszabású vizsgálat eredményeit tették közzé: 20 ország közel 150 millió 20-49 éves korú emberének adatait elemezték az 1990-2016 közötti időszakra vonatkozóan.
Ez idő alatt a 20-29 évesek körében az új diagnózisok száma 0,8-ról 2,3-ra nőtt százezer főre vetítve. 2004 óta pedig a görbe meredeken felfelé ível, évente nyolc százalékkal. Az élen Belgium, Németország és Hollandia áll.
A tanulmány szerzői a szűrési korhatár csökkentését javasolták. Most már 50 éves kor felett mindenkinek kötelező a rendszeres bélrákszűrés.
Amerikai tudósok új jelentése szerint a vastagbélrák a férfiaknál a negyedikről az első helyre került a rákos halálokok között, az 50 év alatti nőknél pedig a második helyre.
„Ezt a tendenciát még mindig látjuk, tehát nem átmeneti” – vonja le a következtetést Vikram Reddy, a Yale sebésze, aki az elsők között volt, aki 15 évvel ezelőtt észrevette ennek a ráktípusnak a fiatalodását. Az orvos a legkisebb végbélvérzés, székrekedés vagy hasmenés, illetve gyomor-bélrendszeri fájdalom esetén is kolonoszkópiát javasol.
Hasonló a helyzet a gyomorrákkal, amely az ötödik helyen áll a rosszindulatú daganatok között. Az esetek csaknem felét Kína, Japán és más ázsiai országok adják.
2019-ben világszerte 1,2 millió gyomorrákos beteg volt. Ezek négy-hat százaléka 40 év alatti volt – derül ki orosz kutatók áttekintő cikkéből. Az egyes régiók között azonban vannak különbségek. Míg Dél-Koreában és Japánban sikerült megfordítani a veszélyes tendenciát, addig Kínában és az Egyesült Államokban a helyzet csak romlik. A fiatal amerikaiaknál 30 év alatt megduplázódott a gyomorrákos megbetegedések száma.
A gyomor-bélrendszeri daganatok megugrásának okai tisztázatlanok. Az esetek körülbelül tíz százalékában a bélrák genetikai eredetű, a többiben spontán alakul ki.
Kockázati tényezők – polipok és bélgyulladás. Szintén a helytelen táplálkozásra utalnak: a gyorséttermi ételek, a füstölt húsok, a sós, rosthiányos étrend kedvelése. Talán az elhízás, a mozgásszegény életmód, a dohányzás, az alkoholizmus is hozzájárul a betegség kialakulásához.
„Őszintén szólva gyakran látunk olyan betegeket, akikre nem illik ez a leírás. Sokan közülük nagyon egészséges emberek, sportolók” – ismeri el Dr. Kimmy Ng, a bostoni korai vastagbélrák osztály igazgatója.
Úgy véli, hogy a hullámzás mögött környezeti tényezők állnak. „Ezek kombinációja a mikrobiom vagy az immunrendszer változásához vezet, így az ember fiatalon fogékonyabbá válik a rákra” – véli a szakember.
„A gyomorrák tünetei – fájdalom, étvágytalanság, hányinger, hányás, a széklet színének megváltozása. Vastagbélrák – vér a székletben, annak gyakoriságának és állagának megváltozása, hasi fájdalom. Azonnal orvoshoz kell fordulni” – hangsúlyozza Ruslan Basanov onkológus.
A mesterséges intelligencia most a kolonoszkópia eredményeit elemző orvosok segítségére siet.
A korai felismeréssel és az időben történő kezeléssel a túlélés esélye nagymértékben megnő – mondta. Sok függ a betegség stádiumától, az életkortól, az általános egészségi állapottól és más tényezőktől.
Anton Ivanov hozzáteszi: az öröklődés még mindig fontos. Ezért érdemes előre orvoshoz fordulni, ha több közeli hozzátartozónál is ugyanazt a ráktípust diagnosztizálták, és a családban előfordulnak ritka, atipikus, fiatal korban kialakuló rákos megbetegedések. Egyébként egy ajánlás van mindenki számára: a rossz szokások kerülése, egészséges táplálkozás, rendszeres sportolás és a testsúly normalizálása.
