Még mindig több a kérdés, mint a válasz a moszkvai Crocus City Hall bevásárlóközpontban történt terrortámadás ügyében. Néhány fogódzkodó azonban már így is van, amelyek alapján kezd kirajzolódni az eddig 133 halálos áldozatot – valószínűleg ez nem a végleges adat – és 145 sebesültet követelő támadásnak a részletei. Az Iszlám Állam (ISIS) beismerte, hogy ő követte el a tömeggyilkosságot, sőt nyilvánosságra hozta a négy elkövető személyazonosságát is.: Nasridinov Makhmadrasul 37, Iszmonov Rivozhidin 51, Safolzoda Shokhinjonn 21, Nazarov Rustam 29 éves.
Őket már az orosz biztonsági szervek az Ukrajnában való menekülés közben, amikor már csak száz kilométerre voltak a határtól, őrizetbe vették. Mindannyian Tádzsikisztánból származtak, amelynek lakói muszlimok, maga az ország pedig az iszlám lakossággal rendelkező Kirgizisztánnal, Üzbegisztánnal, Afganisztánnal, valamint Kínával határos. Ez utóbbi az egyetlen olyan szomszédja, amelynek polgárai nem a Korán útmutatását követik További hét személyt is letartóztattak, akiknek közük lehetett a merénylethez.
A körülményeket figyelembe véve megbízóik szinte biztosak lehettek abban, hogy az elkövetők lebuknak. Valójában áldozati bárányként használták őket. Így az ISIS-nek nem kellett a vérdíj második felét kifizetni nekik. Ugyanis fejenként két millió forintnak megfelelő rubelt ajánlottak a merénylőknek, az akció előtt a felét ki is fizették. A merénylők egyik tagjának egy ártatlannak tűnő közösségi oldalon való prédikáció hallgatása vezette „nyomra”, az ISIS toborzóit, aki aztán egy közvetítő segítségével Moszkvába irányították a csapatot.
A vérfürdő előjelei már március elején megmutatkoztak. Az Orosz Biztonsági Szolgálat (FSZB) március 7-én megakadályozta a terrorcsoport fegyveres támadását egy zsinagóga ellen a Moszkva melletti Kaluga régióban.
Az FSZB közleményét követően néhány órán belül az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége szokatlan figyelmeztetést adott ki az amerikai állampolgároknak, hogy kerüljék a nagy tömegeket vonzó összejöveteleket és különösen a koncerteket, ismételten felszólítva az amerikai állampolgárokat, hogy hagyják el Oroszországot. „A nagykövetség figyelemmel kíséri azokat a jelentéseket, amelyek szerint a szélsőségesek küszöbön álló terveik szerint nagy moszkvai összejöveteleket céloznak meg, beleértve a koncerteket is, és az amerikai állampolgárokat. Ezért a következő 48 órában az amerikai állampolgárok kerüljék a jelentősebb összejöveteleken való részvételt” – volt olvasható a nagykövetség honlapján.
De honnan tudta az Egyesült Államok, hogy készül valami, még ha az időpontban tévedett is.
Az amerikaiak 2021 nyarán menekülésszerűen távoztak Afganisztánból. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem hagytak maguk mögött egy jól kiépített információs hálózatot, olyan afgánokból, akik előzőleg titokban támogatták az amerikai jelenlétet. Így Washingtonban elég pontos kép alakulhatott ki az Afganisztáni helyzetről. A CNN az ügyről úgy tudósított, hogy november óta „meglehetősen konkrét” hírszerzési értesülések érkeztek az ISIS támadásainak előkészületeiről oroszországi célpontok ellen”. Amerikai tisztviselők megerősítették az NBC News-nak, hogy hónapok óta gyűjtötték a hírszerzési információkat arról, hogy az Iszlám Állam tömeges áldozatokat követelő támadást hajthat végre Oroszországban.
Pontos hírszerzési források nélkül aligha tudott volna a moszkvai amerikai nagykövetség naprakészen reagálni az eseményekre.
Már csak azért is, mert a mostani moszkvai robbantást nem egyszerűen az ISIS követte el, hanem annak afganisztáni szárnya, az Iszlám Állam-Khorasan (ISIS-K, vagy IS-K). A szervezet 2015-ben alakult és számos halálos áldozatot követelő támadásért felelős Afganisztánban, az országot kormányzó tálibok eddig nem tudtak ezen a helyzeten úrrá lenni. Az IS-K és a tálibok egymás elkeseredett ellenségei. Az ISIS gyűlöli a tálibokat, mert azok tárgyalásba bocsátkoztak az Egyesült Államokkal, a dzsihád elárulásával vádolja őket. Khorasan pedig a mai Afganisztánt, Pakisztánt és Közép-Ázsiát lefedő terület történelmi neve. Ebbe a régióba tartozik Tádzsikisztán is. Így már érthető hogyan kerültek a tádzsikisztáni merénylők képbe.
Az IS-K gyakran toboroz embereket a térségből, mint láttuk elsősorban merényletek elkövetése céljából. A mostani moszkvai támadás elkövetői is így kerültek „horogra”.
Van egy nagyon lényeges szempont az egész ügy megítélésével kapcsolatban. Ugyanis, az amerikaiak Afganisztáni távozásakor nem vették figyelembe az IS-K okozta biztonsági kockázatokat. Úgy gondolták, hogy a tálibok, akik átvették az uralmat Afganisztán felett, igaz, hogy szélsőséges iszlám nézeteket vallanak, de csak saját hazájukat akarják megszerezni, annak határain túl nem kívánnak terjeszkedni. Az IS-K viszont igen. A helyzetet erősen bonyolítja, hogy az IS- K-nak is van egy alszervezete, amely főleg Oroszország nagyrészt muszlim észak-kaukázusi régiójában működik.
A kérdés az, hogy az ISIS és „alvállalkozásai” miért fordultak Moszkva ellen? A 2015-ös esztendő jelenti a fordulópontot az ISIS és Oroszország viszonyában. Az ok: Putyin orosz elnök ugyanis ekkor változtatta meg a szíriai polgárháború menetét azzal, hogy 2015-ben Bassár el-Aszad elnököt támogatva beavatkozott a damaszkuszi kormány ellen harcoló különböző szervezetek, köztük az ISIS megtörésének érdekében.
Ekkor amerikai és orosz közvetítéssel tűzszünetre került sor a damaszkuszi kormány és az akkor már Szíria jelentős részét ellenőrzése alatt tartó különböző lázadó csoportok között. Csakhogy a megállapodás nagyon egyoldalúvá vált és Bassár el-Aszadot juttatta jelentős előnyhöz. Moszkva és Teherán azzal érvelt, hogy a lázadók megszegik a tűzszünetet, ezért légicsapásokat szükséges ellenük végrehajtani. Amerika csak tárgyalóasztalnál heveskedett, de gyakorlati lépéseket nem tett. Így a lázadó csoportok, amelyek az Iszlám Állammal együtt harcoltak a damaszkuszi kormány ellen kiszorultak Szíriából és „vitték” magukkal az ISIS-t is. A háború tetőpontján az Iszlám Állam Szíria mintegy harmadát és Irak 40 százalékát birtokolta, de 2017 végére elvesztette területének 95 százalékát.
Az ISIS-K nem felejtett, az elmúlt két évben mást sem csinált csak propagandát folytatott Oroszország ellen.
Azt is mondhatnánk, hogy „ráakaszkodott” az ukrajnai háború „farvizére”, felerősítve a kijevi retorikát, annak érdekében, hogy az iszlám világot Moszkva ellen fordítsa. Michael Kugelman, a washingtoni székhelyű Wilson Center munkatársa azt mondta, hogy az ISIS-K „úgy látja, Oroszország bűnrészes a muszlimokat rendszeresen elnyomó tevékenységekben”.
