A márciusi felmérés azt mutatta: a –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index –14,8-re, a vállalati mutató értéke pedig –12,9-re gyengült. Viszont markáns pozitív változás, hogy a lakosság kevésbé tart állásvesztéstől az elkövetkező fél évet illetően, mint egy hónappal korábban. A vállalatoknál a jövőbeni árfolyamalakulási várakozásban mérték a legnagyobb negatív változást februárról márciusra.
A konjunktúraindex negatív tartományban tartózkodását az elhúzódó orosz–ukrán háború és a gazdasági szankciók által okozott bizonytalanság határozta meg. A konjunktúraérzet további jelentős javulására akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, az infláció a jegybanki célsávban (2–4 százalék közötti szinten) stabilizálódik, a kamatkörnyezet is még kedvezőbbé válik, továbbá az energiapiacokon tartósan alacsony árak alakulnak ki.
A lakossági konjunktúraindex alindexei közül három gyengült, egy pedig javult az előző havi értékéhez képest. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke ugyan az előző havi 2,1-ről 0,7-re csökkent, de továbbra is pozitív tartományban maradt. A háztartásoknál az inflációs folyamatok megítélése enyhén kedvezőtlenebbé vált, hiszen a mutató a februári értékéhez képest csökkent: –74,9-ről –77,2-re. A gazdasági környezet megítélése az előző havi, –17,0 pontos értékről –23,7-re romlott, míg az anyagi helyzeté –11,2-ről –9,9-re javult.
A lakossági konjunktúrakutatásban figyelemre méltó, pozitív irányú elmozdulást mutatott a februárban mérthez képest a lakosság jövőbeni munkaerőpiaci stabilitásra vonatkozó várakozása. Arra a kérdésre ugyanis, hogy Tart Ön attól, hogy akár Ön, akár valamely családtagja elveszíti a munkáját a következő hat hónap során? a válaszadók több mint fele (52,9 százalék) nemmel válaszolt.
