Tóth László Levente
2024. március 25. hétfő. 7:11
A KAP stratégiai terveihez kapcsolódó, legújabb javaslatok célja, hogy csökkentsék az uniós gazdálkodók ellenőrzési terheit, és nagyobb rugalmasságot biztosítsanak számukra bizonyos környezetvédelmi feltételek betartásához. A nemzeti közigazgatás is részesül a nagyobb rugalmasságból bizonyos szabványok alkalmazása terén a bizottsági javaslat szerint.
A jogalkotási javaslat közvetlen válasz a gazdálkodók érdekképviseleti szervezeteitől és a tagállamoktól kapott, több száz megkeresésre, és kiegészíti a bizottságnak a gazdálkodók adminisztratív terheinek csökkentésére irányuló, már folyamatban lévő, rövid távú intézkedéseit – tudtuk meg az uniós testülettől. Reményeik szerint a javaslat elfogadása esetén megfelelő egyensúlyt teremt a KAP-nak az európai mezőgazdaság fenntarthatóbb gazdálkodásra való átállásának támogatása, a gazdálkodók és a tagállamok elvárásai, valamint az Európai Parlament és a Tanács közötti gyors megállapodás elérése között. Gondosan kalibrált és célzott ez a javaslat – tették hozzá –, hogy fenntartsa a jelenlegi KAP magas szintű környezetvédelmi és éghajlati ambícióit.
Az elmúlt hetekben megfogalmazott aggodalmakra válaszul a bizottság egy vitaanyagot is elküld a tanácsnak és az Európai Parlamentnek, amely számos intézkedést vázol fel a gazdálkodók élelmiszer-ellátási láncban elfoglalt helyzetének javítására. A lehetséges intézkedések e listáját a tanács következő ülésén megvitatják a mezőgazdasági miniszterekkel.
A jelenlegi KAP (2023–2027) végrehajtásának első évében az uniós gazdálkodók kihívásokkal szembesültek, hogy maradéktalanul megfeleljenek a „jó mezőgazdasági és környezeti feltételeknek” (GAEC) nevezett, a környezet és az éghajlat szempontjából előnyös szabványoknak. A gazdálkodók által kapott KAP-kifizetések többsége ehhez a, kilenc szabványból álló rendszerhez kapcsolódik. A bizottság ezért a KAP stratégiai terveiről szóló rendelet egyes feltételeinek célzott felülvizsgálatát javasolja.
Az uniós mezőgazdasági termelőknek például fenn kell tartaniuk a meglévő tájjellemzőket földjükön, de a továbbiakban nem lesznek kötelesek szántóterületük minimális részét parlagoltatni. Ehelyett önkéntes alapon dönthetnek úgy, hogy szántóterületük egy részén nem termelnek, vagy új tájelemeket (például sövényeket vagy fákat) telepítenek oda, és ezáltal további pénzügyi támogatásban részesülnek egy ökoprogramon keresztül. Ugyanakkor minden uniós gazdálkodót ösztönözni fognak arra, hogy a bevételkieséstől való félelem nélkül tartsák fenn a biodiverzitás szempontjából előnyös, nem termelő területeket.
Az uniós gazdálkodók továbbá teljesíthetik a vetésforgóra vonatkozó követelményt, illetve diverzifikálhatják terményeiket attól függően, hogy milyen feltételekkel szembesülnek, és ha országuk úgy dönt, hogy belefoglalja a növénykultúra diverzifikálásának lehetőségét a KAP stratégiai tervébe. A vetésforgó helyett a termésdiverzifikáció rugalmassága lehetővé teszi a rendszeres aszálytól vagy túlzott csapadéktól sújtott gazdálkodók számára, hogy könnyebben megfeleljenek ennek a követelménynek.
A tagállamok pedig sokkal rugalmasabbak lehetnek az általuk érzékenyként meghatározott időszakok meghatározásában, valamint az e követelmény teljesítését lehetővé tévő gyakorlatok tekintetében, nemzeti és regionális körülményeik fényében.
E konkrét változtatásokon kívül a bizottság azt javasolja, hogy a tagállamok mentesítsenek bizonyos növényeket, talajtípusokat vagy gazdálkodási rendszereket a talajművelésre, a talajtakarásra és a vetésforgóra/diverzifikációra vonatkozó követelmények teljesítése alól. Célzott mentességek is lehetségesek, amelyek lehetővé teszik a szántást a Natura 2000 területeken az állandó gyep helyreállítása érdekében, ha azt ragadozók vagy invazív fajok károsítják. Ezek a mentességek a KAP stratégiai terveiben a KAP teljes időszakára rögzíthetőek.
Az Európai Bizottság felülvizsgálja a szükséges módosításokat a mentességek érvényesítése és a tervek általános környezetvédelmi célkitűzéseivel való összhang fenntartása érdekében. Szélsőséges esetekben, amikor a gazdálkodók nem tudnak megfelelően dolgozni és nem tudják betartani a GAEC-követelményeket, a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt a tagállamok ideiglenes eltéréseket is bevezethetnek, de ezek csak az érintett kedvezményezettekre vonatkozhatnak. Annak biztosítása érdekében, hogy az EU-országok gyakrabban igazíthassák KAP-stratégiai terveiket a változó körülményekhez, a bizottság évente megkétszerezi a megengedett módosítások számát.
Végül, de nem utolsósorban a bizottság azt javasolja, hogy a tíz hektárnál kisebb mezőgazdasági üzemeket mentesítsék a feltételességi követelmények betartásával kapcsolatos ellenőrzések és szankciók alól. Ez jelentősen csökkenti az ellenőrzésekkel kapcsolatos, adminisztratív terheket a kistermelők számára, akik a KAP kedvezményezettjeinek 65 százalékát teszik ki. A KAP stratégiai tervei a KAP teljes költségvetésének 32 százalékát, körülbelül 98 milliárd eurót a környezetvédelmi, éghajlati és állatjóléti célkitűzéseket előmozdító, önkéntes tevékenységekre különítik el. Ezek a javasolt változtatások fenntartják ezt a példátlan költségvetést, és nagyobb rugalmasságot biztosítanak a KAP környezetvédelmi célkitűzéseinek elérése érdekében.
