A sorozás visszaállítását sürgeti két balti ország elnöke a NATO-tagok körében. Edgars Rinkevics lett és Alar Karis észt államfők szerint folyamatosan növekszik az orosz fenyegetettség, ezért fel kell készülni egy esetleges katonai konfrontációra a keleti nagyhatalom és a védelmi szervezet között.
A lett elnök a kiadásokban a hidegháborús korszakhoz való visszatérést sürgette, emellett vitát kezdeményezett a kötelező katonai szolgálat bevezetéséről is azért, hogy növelni tudják a védelmi erők létszámát. Arról beszélt, hogy a katonai szolgálat az utóbbi időben egyre népszerűtlenebbé vált, és a nemzeti hadseregek több országban létszámgondokkal küzdenek. „Senki sem akar harcolni. A probléma viszont az, senki nem akarja, hogy megszállják, és senki nem akarja, hogy ugyanaz megtörténjen itt, mint Ukrajnában” – fogalmazott.
Karis szintén konkrét javaslatokkal állt elő. Az észt elnök egy speciális adó bevezetését szorgalmazza, amelynek összegét a katonai beszerzésekre fordítanák. Szerinte Európának arra kell törekednie, hogy a védelmi kiadások összege az amerikai értékekhez közelítsen, ez pedig a jelenlegi kiadások több mint kétszeresét jelenti.
Kiemelte, az Egyesült Államok a NATO-n belül a teljes védelmi kiadás 68 százalékát teszi ki, tavaly 860 milliárd dollárt költött, szemben az európai tagállamokkal, valamint Kanadával, amelyek együtt 404 milliárd dollárt fordítottak védelemre.
A védelmi kiadások növelése nem új ötlet, korábban Donald Trump volt amerikai elnök is utalt arra, hogy aki nem éri el a NATO kétszázalékos küszöbét, azt ne védjék a tagállamok. A katonai szolgálat újbóli bevezetésének jeleit már lehetett látni többek közt Lettországban, Litvániában és Svédországban. Dánia pedig a múlt hónapban javasolta, hogy azt a férfiak mellett a nőkre is terjesszék ki.
