A portál szerint „alig hűltek ki” a Moszkva melletti terrortámadás áldozatainak holttestei Putyin máris azon van, hogy „előnyére váltsa” a történteket. A Politico szerint az orosz elnök reakciója a támadásra ugyanolyan „cinikus” volt, mint korábban. De a brüsszeli lap emlékezetet arra is, hogy amióta 1998-ban Putyin átvette Oroszország vezetését összesen 15 terrortámadás történt az országban. A portál úgy véli, ezek közül Putyin szinte mindet arra használta fel, hogy „megerősítse hatalmát”.
Az 1999-es oroszországi panelház robbantások.
Mint felidézik: 1999 szeptemberében, amikor Putyin még miniszterelnök volt, több oroszországi városban is robbantások sorozata történt. A halálos áldozatok száma elérte a 307-et. Míg Moszkva hivatalosan a csecsen szeparatistákat tette meg felelőssé, addig a felröppent konspirációs teóriák úgy vélik, hogy az orosz biztonsági szolgálat által szervezett „belső műveletről” volt szó.
Az elméletek szerint a leggyanúsabb eset Rjazanyban – mintegy 200 kilométerre Moszkvától – történt, ahol végülis sikerült megelőzni, hogy egy újabb lakóépület robbanjon fel. Ennél az esetnél is felmerült az FSZB esetleges érintettsége és több furcsaság is történt. Az FSZB végül azzal magyarázta a történteket, hogy azok egy „titkosszolgálat gyakorlat” részei voltak.
A portál szerint a történetek hatására Putyin megindíthatta a második csecsen háborút, amellyel erős vezetőként mutathatta be magát, és végül hatalmának csúcsára repítette az addig miniszterelnököt, akit 2000 március 26-án elnökké választottak.
Dubrovka Színház
Felidézték azt az esetet is, amikor a moszkvai Dubrovka Színházat 2002 október 23-án megtámadták robbanóöveket viselő terroristák, akik túszul ejtették a színház közönségét.
A történtek végül úgy vonult be a történelembe, mint az orosz különleges erők – Spetnaz – egyik legnagyobb fiaskója. Napokig tartó tárgyalások után az orosz különleges erők altatógázt vetettek be az épület megrohamozása során, és megölték az összes terroristát – mintegy 40 főt. Azonban a gáz belélegzése több túsz halálát is okozta, a megfelelő orvosi segítség hiánya miatt. A hivatalos halálos áldozatok száma még mindig vitatott, a nem kormányzati szervezetek szerint a számok 130 és 174 között lehetnek.
Putyin ugyanakkor kiállt a hatóságok mellett.
„Könnyű kritizálni a biztonsági szolgálatokat vagy az egészségügyi személyzetet, de ez nem igazságos” – mondta a Washington Postnak adott 2003-as interjúban. A Politico szerint ez az esemény volt az országban tapasztalható „erős cenzúra” egyik első példája, amely később „általános gyakorlattá” vált.
Beszláni túszdráma
Kétségtelen, hogy a legmegrázóbb terrortámadás Oroszországban azonban 2004 szeptember 1-jén történt, amikor a tanév első napján csecsen terroristák támadtak meg egy iskolát az észak-kaukázusi Beszlánban. A fegyveresek több mint 1200 személyt ejtettek túszul, közöttük gyerekeket, szülőket és tanárokat.
A Spetznazt a beszláni eseményeket követően is erős kritikák érték, hiszen a túszszabadítási akció olyan súlyosan félresikerült, hogy – bár pontos számok itt sem ismertek – mintegy 400 túsz meghalt, a halottak mintegy fele iskolás volt, valamint a 30 csecsen terroristával is végeztek.
A Politico szerint később Putyin a beszláni tragédiát felhasználta arra, hogy igazolja azokat a törvénymódosításokat, amelyek eltörölték a kormányzók megválasztását mind a 89 orosz régióban, ezzel pedig szorosabbra fűzhette hatalmát az egész országban.
A metrórobbantások
A moszkvai és a szentpétervári metróban 2010-ben, illetve 2017-ben robbantottak. Előbbit szintén csecsen terroristák követték el, a támadásnak 39 áldozata és több mint 10 sérültje volt. A Politico szerint ez a támadás azért „jött jól”, mert így Oroszország-szerte fokozhatták a biztonsági intézkedéseket a tömegközlekedésben. Ez vezetett ahhoz, hogy Oroszország országszerte immár mintegy 500 ezer arcfelismerő technológiával ellátott térfigyelőkamera van üzembe.
A Politico megvan róla győződve, hogy ezt a rendszert ellenzéki aktivisták nyomonkövetésére használják.
A szentpétervári robbantást egy iszlamista merénylő követte el, ez a támadás 16 áldozatot szedett. Kiváltó oka pedig Oroszország szíriai katonai művelete volt, amellyel segített fellépni a terroristákkal szembe Bassár-el Aszad szíriai elnöknek. A Politico szerint ezt a támadást használta az orosz hatalom ürügynek arra, hogy szigorúbb ellenőrzést vezessen be a Telegram üzenetküldő alkalmazás felett.
Mi jöhet most?
A Memorial Emberi Jogi Központ politikai foglyokat támogató programjának vezetője a Policionak azt mondta, hogy Putyin a legutóbbi terrortámadást arra használhatja ürügyként, hogy olyan „népszerűtlen” intézkedéseket vezessen be, amelyekre egyébként nem lenne lehetősége.
Ezek magukban foglalhatják a büntetések szigorítását, a bűncselekmények körének bővítését, bizonyos tevékenységek kriminalizálását, illetve, hogy szabad kezet adjanak a bűnüldöző szerveknek a terrorizmussal gyanúsítottakkal való bánásmódban.
