Egy magas rangú amerikai tisztviselő a Bloombergnek elmondta, hogy egyesek Washingtonban úgy vélik, Macron szavai összecsapást válthatnak ki Moszkvával.
A francia elnök kijelentésének indoklását a szövetségesek zárt ajtók mögött bírálták – számolt be szerdán a hírügynökség.
Miután február végén Párizsban vendégül látott egy Kijev-párti összejövetelt, Macron azt mondta, hogy a NATO-tagok „semmit sem zárhatnak ki”, beleértve a katonák bevetését is, és azt jósolta, hogy a jövőben elmozdulás jöhet e lehetőség javára. Később azzal érvelt, hogy az orosz kormányt bizonytalanságban kell tartani a Kijevnek nyújtott nyugati támogatás mértékével kapcsolatban. A NATO belső megbeszélésein egyesek azt állították, hogy ennek az ellenkezőjét érte el – közölték a Bloomberggel.
Számos nyugati vezető nyilvánosan kizárta a csapatok küldését Macron megjegyzései után, eloszlatva ezzel minden kétértelműséget. Joe Biden amerikai elnök és Olaf Scholz német kancellár is azok között volt, akik ezt tették.
A jelentés szerint a francia vezető lépése nem biztos, hogy okos volt a műveleti biztonság szempontjából, mivel néhány nyugati ország már most is kis létszámú csapatot állomásoztat Ukrajnában. Jelenlétük azonban nyílt titok. Scholz azzal magyarázta a nagy hatótávolságú rakéták Ukrajnába küldésének elutasítását, hogy az Egyesült Királysággal és Franciaországgal ellentétben Németország nem hajlandó személyzetet küldeni, hogy segítsen a fegyverek használatában.
Moszkva az ukrajnai konfliktust az Egyesült Államok által vezetett, Oroszországgal vívott proxyháború részének tekinti. A nyugati országok elismerték, hogy célzási információkat és segítséget nyújtanak az ukrán katonai műveletek tervezéséhez. Az orosz vezetés elutasította azt a nyugati álláspontot, hogy Kijev maga dönt a civileket célzó műveletekről. Ukrajna túlságosan függ a külföldi segélyektől ahhoz, hogy önállóan cselekedjen – mondták a Kreml tisztviselői.
