A jegybanki szabályozás szakmai indoka
A forgalomban levő készpénzállomány bővülése ellenére 2020-tól nemzetközi összehasonlításban is jelentősen elmaradt Magyarországon az ATM-ellátottság szintje a hazánkhoz hasonló készpénzhasználati szokásokkal rendelkező, illetve hasonló méretű, vagy fejlettségi szintű országokéhoz viszonyítva. Jól mutatja ezt a 100 000 felnőtt lakosra jutó ATM-ek darabszáma, amely Magyarországon sokkal alacsonyabb volt, mint néhány hasonló fizetési szokásokkal vagy lakosságszámmal bíró, nyugat-európai ország átlaga, de elmaradt a Szlovéniával kiegészített visegrádi országok átlagától is.
A magyar készpénzes infrastruktúra leterheltsége 2019 óta folyamatosan emelkedett, mivel a növekvő forgalmat egy szűkülő rendszernek kellett kiszolgálnia, amely a hálózat túlfeszítettségéhez vezetett. A túlfeszített infrastruktúra a sokkhatásokkal szemben is kevésbé ellenálló, mint egy optimális kihasználtságú, megfelelő tartalékkal rendelkező hálózat. Ez a hálózati szűkösség különösen hátrányosan érinthet olyan – egyébként is sérülékeny – társadalmi csoportokat, mint az idősek, az alacsony jövedelműek vagy a vármegyeszékhelyektől távol eső településeken élők.
E negatív folyamatok megfékezése és a lakossági készpénzhez jutás egyenletes biztosítása érdekében jegybanki beavatkozásra volt szükség. 2023. február 1-jén lépett hatályba a bankjegyek feldolgozásáról, forgalmazásáról és hamisítás elleni védelméről szóló MNB-rendelet (Bankjegyrendelet) módosítása, amelynek új rendelkezései között szerepelt a kereskedelmi bankok által üzemeltetett ATM-ek minimális darabszámára vonatkozó jegybanki elvárások előírása.
A jogszabály a Magyarországon engedéllyel rendelkező kereskedelmi bankokra és fióktelepekre terjed ki. A Bankjegyrendelet a kereskedelmi bankok által üzemeltetendő ATM-ek darabszámát elsősorban a hitelintézet által kibocsátott, készpénzfunkcióval rendelkező fizetési kártyák mennyisége alapján határozza meg. A kibocsátott kártyaszám alatt a debitkártyákat és a kreditkártyák 0,5-es súllyal csökkentett, együttes mennyiségét kell érteni. E mutató alapján négy kategóriát állapított meg az MNB, és ezek mindegyikéhez három településcsoport (fővárosi kerület, vármegyeszékhely, vármegye egyéb települése) szerint ír elő elvárt átlagos ATM rendelkezésre állási darabszámot.
A fentieken túlmenően a Bankjegyrendelet – a kiegyensúlyozott országos területi lefedettség ösztönzése érdekében – arról is rendelkezik, hogy a 600 000–1 200 000 darab közötti fizetési kártyát kibocsátó hitelintézeteknek a vármegyeszékhelyeken kívüli városok legalább 65 százalékában (214 város), az 1 200 000 darabnál több fizetési kártyát kibocsátó hitelintézeteknek a vármegyeszékhelyeken kívüli városok 80 százalékában (263 város) kell ATM-et üzemeltetniük.
A területi lefedettség mellett további elvárás, hogy az ATM-ekre eső, éves átlagos készpénzfelvételi forgalom, illetve befizetési funkcióval rendelkező ATM-eknél az éves átlagos befizetési forgalom nem haladhatja meg az MNB által megállapított referenciaértékeket. A referenciaértékek megállapítása az előző év(ek) ATM készpénzfelvételi és -befizetési forgalmának alapul vételével történik, amelyet az MNB háromévente felülvizsgál.
Az ATM-infrastruktúrára vonatkozó rendelkezések bevezetésére több hónapos előkészítés és hatáselemzés után, valamint az érintett hitelintézetekkel több alkalommal lefolytatott konzultációt követően került sor.
A jegybanki beavatkozás hatásai
Az egy évvel ezelőtt meghozott jegybanki intézkedés pozitív hatásai már jelenleg is érzékelhetőek. A 2023. március 31-i állapothoz képest 2024. február 29-re már 218 darabbal növekedett a kereskedelmi bankok által működtetett ATM-ek száma. E február végi állapot szerint 4910 darab ATM működik az országban, ebből 4160-at üzemeltetnek a kereskedelmi bankok, 756-ot pedig független szolgáltatók. A magyar lakosság jellemzően a hitelintézetek által üzemeltetett ATM-ek szolgáltatásait veszi igénybe.
Az MNB határozatai alapján 2023-ban elrendelt banki ATM-telepítési tervek várhatóan fokozott dinamikával valósulnak majd meg az idei évben, amelynek köszönhetően 2024 folyamán további, mintegy száz darabbal bővül a magyar ATM-hálózat, s ez a telepítési program a következő évben is folytatódik majd. Az ATM-berendezések kihelyezése Budapest külső kerületei mellett főként agglomerációs településeken, vármegyeszékhelyeken, illetve a vármegyék azon nagyobb lélekszámú településein történik, amelyek helyi közigazgatási, közlekedési csomópontként is szolgálnak.
A bővítési folyamattal párhuzamosan azt is megfigyelhetjük, hogy nemcsak gyarapszik az ATM-ek száma, hanem egyre korszerűbbek is lesznek a berendezések. Ma már több mint 900 ATM-en keresztül készpénzbefizetést is végrehajthatnak az ügyfelek, és egyre több automata esetén van lehetőség címletválasztásra, de akár közüzemi számlák befizetésére is.
Az MNB továbbra is figyelemmel kíséri a hazai készpénzes infrastruktúra alakulását
Az MNB folyamatosan nyomon követi a hazai készpénzes infrastruktúrában zajló változásokat. Mivel az ATM-hálózat előzőek szerinti fejlődése mellett kedvezőtlen tendenciaként jelentkezett a bankfiókokban végezhető, készpénzes műveletek körének jelentős korlátozása, a jegybank további, szintén a fogyasztók érdekeit védő intézkedéseket hozott. 2024. február 27-én lépett hatályba az a rendeletmódosítás, amely kötelezi a kereskedelmi bankokat arra, hogy csak abban az esetben szüntethetik meg a pénztáraikat, ha forgalmuk tartósan csökkenő, és az ott végzett készpénzes műveletek gépekre átterelhetőek. Emellett ha a pénztári forgalom tranzakciószáma a bankok által alkalmazott – például rendelkezésreállási vagy nyitvatartási – korlátozások következtében harminc százalékot elérő mértékben csökken, úgy legalább egy bankjegy ki- és befizetésre is alkalmas automatát szükséges a hitelintézeteknek az adott településen üzembe helyezni, amennyiben pedig készpénzmentessé alakítaná egy bank a fiókját, úgy két darab ki- és befizetésre is alkalmas ATM telepítésére kötelezett.
A bemutatott jogszabályi környezet megteremtésével az MNB szabályozási célja az, hogy a hazai készpénzforgalmi infrastrukturális hálózat kialakítása, fenntartása és működtetése során az üzemeltetők üzletpolitikai, költséghatékonysági megfontolásai mellett az ellátásbiztonság, valamint a „fair” lakossági készpénzhez jutás lehetőségének szempontjai egyaránt érvényesüljenek. Ezáltal a társadalmi költségek allokációja szempontjából igazságosabb, továbbá az ellátásbiztonság szempontjából robusztus országos készpénzhálózat alakuljon ki.
A Magyar Nemzeti Bank elkötelezett a hazai az elektronikus fizetési infrastruktúra fejlesztése mellett, ugyanakkor azt is kiemelten fontosnak tartja, hogy azok az állampolgárok, akik valamilyen ok miatt készpénzben kívánnak fizetni, nehézségek nélkül, gördülékenyen hozzájuthassanak a számukra szükséges készpénzmennyiséghez.
