A tojás többféleképpen is elkészíthető, mégis rendkívül tápláló. Rengeteg B2-vitamint, B12-vitamint, B5-vitamint, D-vitamint, K-vitamint, szelént és foszfort tartalmaz. A tojássárgája és a fehérje tápanyagtartalma különbözik, és régóta vita folyik arról, hogy melyik része az „egészségesebb”.
Nem könnyű megválaszolni a kérdést, hiszen a tojás a természet csodája a maga teljességében, szétszedés nélkül, de dr. Agata Kiciak, a Sziléziai Orvosi Egyetem Dietetikai Tanszékének munkatársa tud nekünk egy tippet adni.
A fehérjék aminosavakból állnak, és minőségük attól függ, hogy ezek az anyagok megfelelő mennyiségben vannak-e jelen a szervezetben. A tojás fehérjéjénél nincs jobb, magas tápértékű, teljes értékű fehérjeforrás. Ez egy úgynevezett referenciafehérje, amely minden aminosavban gazdag, beleértve az exogén aminosavakat is, amelyeket a szervezet nem képes saját maga előállítani. Egy nagy tojás hat gramm fehérjét tartalmaz.
A tojássárgája számos, a szervezet számára nélkülözhetetlen telítetlen zsírsavat, köztük omega–3 zsírsavat biztosít. Fontos összetevője a lecitin is, amelynek tartalma a tojássárgájában háromszor magasabb, mint a szójában. A lecitin elengedhetetlen az agy és az egész idegrendszer megfelelő működéséhez. Lényeges a koleszterin anyagcseréjében.
A tojássárgája magas kolintartalmú is, ez egy kevéssé ismert tápanyag, amely a B-vitaminok része. Hiánya máj- és szívműködési zavarokkal jár. A kolin szükséges az acetilkolin, az izomműködésért (beleértve a szívműködést is) felelős neurotranszmitter előállításához. Érdemes még megemlíteni a luteint és a zeaxantint, antioxidáns karotinoidokat, amelyek rendszeres adagolása csökkenti a szürkehályog és más szembetegségek kockázatát.
Valószínűleg senkit sem lep meg tehát, hogy a tojás értékesebb része a sárgája.
Dr. Agata Kiciak elmagyarázza: a tojás sárgája változatosabb kémiai összetételű, mint a fehérje, ezért ez a tojás értékesebb része, ugyanakkor kalóriadúsabb is.
Egy tojás 270 mg koleszterint tartalmaz, de ez korántsem jelenti a koleszterin koncentrációjának növekedését a vérben. A legújabb tanulmányok szerint a táplálékkal bevitt koleszterin nincs jelentős hatással a szív- és érrendszeri események (például szívroham vagy stroke) kockázatára.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy az elfogyasztott tojás minősége sem elhanyagolható. A tápanyagtartalom számos tényezőtől függ, többek között az állat fajtájától, a takarmányozás módjától vagy az évszakoktól. Például a júniusban lerakott tojásokban akár kétszer annyi D-vitamin is lehet, mint az áprilisban lerakottakban.
