Az agykutatás évtizedek óta a hatvan év feletti emberek kognitív hanyatlásának kezelésére összpontosít. A tudósok azonban most már a negyvenes évektől kezdve az agyban bekövetkező „felgyorsult változásokra” irányítják figyelmüket.
Sebastian Dohm-Hansen, az UCC Anatómiai és Idegtudományi Tanszékének kutatója, a tanulmány vezető szerzője elmondta: „Ha valakinek a hatvanas-hetvenes éveiben már van egy korral összefüggő kognitív betegsége, szinte már túl késő jelentős javulást elérni. Addigra a terápiás beavatkozásra nyitva álló ablak már nagyon is bezárulhat.”
A kutató kifejtette, hogy a középkorúság az az időszak, amikor a kilók felkúsznak, az anyagcsere lelassul, és a fizikai erőnlét csökken, amely hozzájárul a gyulladásos hírvivő anyagok emelkedéséhez a véráramban, amelyek aztán eljutnak az agyba.
Szerencsére az új tanulmány szerint a rostban gazdag étrend közbeléphet, és kedvezőbb kognitív eredményeket kínálhat. A tudósok számára különösen érdekes a butirát, egy rövid szénláncú zsírsav, amely a bélben a rostok bakteriális erjedése során keletkezik.
Dohm-Hansen elmondta: „A butirát egyike azoknak az érdekes molekuláknak, amelyek a vér-agy gáton keresztül jutnak el az agyba. Úgy tűnik, hogy nagyon jótékony hatással van, különösen a hippokampuszra.”
A butirát szintjét növelheti, ha több rezisztens keményítőt fogyaszt, amely olyan, rostban gazdag élelmiszerekben található, mint a lencse, a csicseriborsó, a bab, a diófélék, a magvak, a keményítőben gazdag zöldségek és az éretlen banán.
A kutatócsoport nemrég a Nature Communications című folyóiratban számolt be arról, hogy egy olcsó, kereskedelmi forgalomban kapható rostkiegészítő, az inulin javította az agyműködést egy hatvanas éveikben járó csoportnál. A rosttablettát szedők 12 hét elteltével jobban teljesítettek az agyműködést, a reakcióidőt és a feldolgozási sebességet vizsgáló teszteken, mint azok, akik placebót kaptak.
A rostbevitel növelése mellett más egyszerű életmódbeli változtatások is jótékony hatással lehetnek az agyra. Dohm-Hansen hozzátette: „Kritikusan fontos, hogy az olyan jó szokások, mint a rendszeres testmozgás, a sok alvás és a kiegyensúlyozott étrend valóban számítanak abban, hogy jótékony molekulákat juttassunk az agyba, vagy hogy csökkentsük a káros gyulladásos markerek szintjét.”
