A korai megjelenésű rák, amely ötven év alatti felnőtteknél fordul elő, nem anomália. Valójában ez abba a globális trendbe illeszkedik, amely szerint az újonnan diagnosztizált rákos betegek egyre fiatalabbak. Az orvos szerint megdőlt tehát az a mítosz, hogy a rák az idős emberek sajátja.
A BMJ Oncology folyóirat 2023-as tanulmánya szerint 1990 és 2019 között a korai megjelenésű rák globális előfordulása 79,1 százalékkal nőtt. Az Egyesült Államokban a mellrák okozta a legtöbb megbetegedést a fiatalabb populáció esetében, de a gyomor-bélrendszeri rákos megbetegedések aránya nőtt a leggyorsabban.
Ennek kapcsán felhívta a figyelmet a születési időben rejlő kockázatra: Az 1990-ben született embereknél több mint kétszerese a vég- és vastagbélrák kockázata, mint az 1950-ben születetteknél.
Hangsúlyozta, hogy a populáció mögöttes genetikai kockázatai nem változtak az elmúlt évtizedekben, amely megerősíti azt a feltevést, hogy a környezet és az életmód nagyobb szerepet játszik ezekben a rákos megbetegedésekben, mint a génjeink.
A „bűnösök” közé tartozhatnak az ultrafeldolgozott ételek, a cukros italok, a vörös hús, a dohányzás, az alkohol, az alvászavarok, az elhízás és a fizikai inaktivitás. Továbbá az, hogy a helytelen táplálkozás, a túlzott antibiotikum-használat és bizonyos gyógyszerek felborítják a természetes egyensúlyt a mikrobiomban, amely aztán szerepet játszhat a rák kialakulásában.
Mivel a rák olyan betegség, amely évtizedek alatt fejlődik ki, miközben a DNS-ben bekövetkezett változások felhalmozódnak és daganatok alakulnak ki, a fiatalabb korban diagnosztizált személy valószínűleg már csecsemőkorában vagy méhen belül kockázati tényezőknek volt kitéve.
Ez a nyugtalanító jelenség a rákellátásban szükségessé teszi a finanszírozás, a további kutatás, az oktatási kampányok és a szűrési irányelvek felülvizsgálata terén tett, közös erőfeszítéseink megkettőzését – szögezte le az onkológus.
