A 2025-ös projekt az amerikai konzervatívok terve arra a lehetőségre, ha Trump megnyeri az ez évi elnökválasztást. Amikor 2016-ban győztes lett, igazából nem volt felkészülve az elnökségre, outsider volt a nagypolitikában, így nem is lehetett megfelelő kormányzati stábja, olyan szakértők, akik az ő politikáját hajtották volna végre és sok esetben az államapparátus inkább ellene dolgozott, minthogy segítette volna, ezért is kívánta kiszárítani a „washingtoni mocsarat”, ám ez nem sikerült neki. Most a konzervatív Heritage Foundation jóvoltából egy 920 oldalas dokumentum igyekszik eligazítást adni, hogy hol mi a teendő és e mellett jelentős számú szakértőt találtak, akik Trump győzelme esetén segíteni tudnak a kormányzásban. A Heritage Foundation azonban csak a fő szervező erő, a Project 2025 tanácsadó testületét több mint 80 konzervatív szervezet széles koalíciója alkotja – főként konzervatív agytrösztök, valamint több egyetem és a The American Conservative című magazin. 2024 februárjában a projektnek több mint száz partnerszervezete volt. Összességében több mint 400 tudós és politikai szakértő munkáját összesíti a könyv, akik az ország minden részéből, a konzervatív mozgalomból származnak.
A Project 2025 széles körű változásokat irányoz elő az egész kormányzatban, különösen a gazdaság- és szociálpolitika, valamint a szövetségi kormány és a szövetségi ügynökségek szerepe tekintetében. A könyvben található harminc fejezet több száz konkrét politikai ajánlást fogalmaz meg a Fehér Ház irodái, a kabinet minisztériumai, a Kongresszus, valamint az ügynökségek, bizottságok és testületek számára.
Bevezető megjegyzésében Paul Dans, a Project 2025 projektigazgatója úgy indít, hogy: „A kulturális marxizmus hosszú menetelése intézményeinkben végbement. A szövetségi kormány egy behemót, amelyet fegyverként használnak az amerikai polgárok és a konzervatív értékek ellen, a szabadság pedig olyan ostrom alatt áll, mint még soha. A feladat, hogy megfordítsuk ezt az áradatot, és visszatérítsük köztársaságunkat eredeti horgonyaihoz. A feladat túl nagy ahhoz, hogy egyetlen konzervatív politikai műhely álljon az élére, közös fellépésére van szükség”. Ezért azután Paul Dans azt mondja, hogy a könyv egyben meghívás is a konzervatív gondolkodóknak, hogy jöjjenek Washingtonba és segítsék az átalakítást.
Maga a Project 2025 négy pillérre épül. Az I. pillér maga a könyv, amely konszenzusos véleményeket fogalmaz meg arról, hogy mi a feladatuk és hogyan kell irányítani a főbb szövetségi ügynökségeket. II. pillér egy személyzeti adatbázis, amely lehetővé teszi, hogy a megválasztott elnök gyorsan kinevezhesse munkatársait. A III. pillér az Elnöki Adminisztrációs Akadémia, egy online oktatási rendszer, amely a kezdők számára elmagyarázza, hogyan kell a kormányzatban tevékenykedni. Végül a IV. pillérben átállási terveket készítenek, hogy amint az elnök letette az esküt, elindulhasson az átszervezés.
Ami az átalakítást illeti, a legfontosabb eléképzeléseket társadalmi, gazdasági és külpolitikai témakörökbe lehet sorolni.
Társadalmi téren a Project 2025 legfontosabbnak tartja a család védelmét, a transznemű ideológia mindenütt jelenlévő propagálásának felszámolását. Fellép a „kritikai fajelmélet” és a „gender-ideológia” tanítása ellen, amelyet ki kíván iktatni az ország minden állami iskolájának tantervéből. Ezek az elméletek ugyanis, arra tanítják a gyermekeket, hogy bőrük színe alapvetően meghatározza identitásukat és erkölcsi státuszukat, és ezzel tulajdonképpen megmérgezik a társadalmi kapcsolatokat. A kiskorúak nemének „átminősítése” a projekt szerint gyermekbántalmazásnak tekintendő, aminek véget kell vetni, még ha azt a szülők vagy orvosok engedélyezik is. Hasonlóképpen a lehető legkeményebben fel kell lépni a meg nem született gyermekek (magzatok) védelme érdekében. A projekt egyik kiemelt ajánlása az illegális bevándorlásra vonatkozik, amelyet nem enyhíteni kell, hanem a határok lezárásával meg kell szüntetni.
Gazdasági téren a Project 2025 kritikus a Federal Reserve rendszerével szemben, ezt az intézményt téve felelőssé a gazdasági ciklusért, és a szabad bankrendszer és/vagy az árualapú valuta, például az aranystandard mellett érvel. Emellett azt javasolja, hogy a személyi jövedelemadót két sávra (15, illetve 30 százalék) csökkentsék, a társasági adókulcsot pedig 18 százalékra mérsékeljék (jelenleg 21 százalék). Általában gazdasági téren a korábbi Reagan-féle gazdaságpolitika, a Reaganomics mellett teszi le a voksot, megemlítve, hogy Ronald Reagen, amikor az Egyesült Államok elnöke lett, 60 százalékban azt a gazdaságpolitikát valósította meg, amit Heritage Foundation javasolt. Más tekintetben azonban eltér a liberális gazdasági nézetektől, különösen Kína esetében, ahol elmarasztalja a korábbi vezetés Kína-politikáját, mert az lehetővé tette, hogy Kína jelentős mértékben vegyen át amerikai technológiát, olcsó munkaerejével odavonzza az amerikai vállalatokat és olcsó termékeivel jelentős kereskedelmi aktívumot halmozzon fel az Egyesült Államokkal szemben. A Project 2025 szerint a Kínával való gazdasági elkötelezettséget meg kell szüntetni, nem pedig újragondolni és Amerika gyártási és kutatási bázisát helyre kell állítani.
Trump győzelme esetén igen nagy fordulat várható a környezetvédelmi politikai területén. A Project 2025 ötven évre visszamenőleg áttekinti a Környezetvédelmi Ügynökség tevékenységét, és azt mondja, hogy az Obama- és a Biden-adminisztráció irreális célkitűzései megdrágították az energiát és bizonytalanná tették az ellátást. Az ügynökségnek vissza kell térnie az eredetileg meghatározott feladatához, a környezetvédelemhez, az energetikai átalakításokhoz eddig adott támogatásokat pedig meg kell szüntetni és nem szabad korlátozni a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását.
Ami bennünket most talán a legjobban érdekel az a Trump győzelme esetén várható külpolitika. A Project 2025 szerint az amerikaiak biztonságára, szabadságára és jólététére messze a legnagyobb veszélyt Kína jelenti, amely nyilvánvalóan arra törekszik, hogy uralja Ázsiát, majd ebből a pozícióból globális hatalomra tegyen szert. Ha Peking el tudná érni ezt a célt, az drámai módon alááshatná Amerika alapvető érdekeit, többek között azáltal, hogy korlátozná az Egyesült Államok hozzáférését a világ legfontosabb piacaihoz. Ennek megakadályozása az amerikai kül- és védelempolitika legfőbb prioritása kell, hogy legyen.
Oroszországot biztonsági fenyegetésként csak másodsorban említi az anyag, a nukleáris fenyegetések tárgyalásánál, egybevéve Kínát, Oroszországot, Iránt és Észak Koreát. E tekintetben a NATO olyan átalakítását javasolja, hogy az európai szövetségesek képesek legyenek biztosítani az Oroszország elrettentéséhez szükséges hagyományos erők nagy többségét, miközben a nukleáris elrettentés tekintetében támaszkodnak az Egyesült Államokra.
Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban a konzervatívok erősen megosztottak. A Project 2025 szerint a konzervatív gondolkodás egyik iskolája úgy véli, hogy mivel Moszkva háborúja Ukrajna ellen elhúzódik, Oroszország komoly kihívást jelent az Egyesült Államok érdekei, valamint a béke, a stabilitás és a hidegháború utáni európai biztonsági rend szempontjából. Ez a nézet az Egyesült Államok folyamatos szerepvállalása mellett érvel, beleértve a katonai és gazdasági segítségnyújtást, valamint szükség esetén a NATO- és az amerikai csapatok jelenlétét. A konfliktus végcélja Vlagyimir Putyin orosz elnök veresége és a bevonulás előtti határvonalakhoz való visszaszorítása kell, hogy legyen.
A konzervatív gondolkodás egy másik iskolája tagadja, hogy Ukrajna támogatása Amerika nemzetbiztonsági érdeke. Ukrajna nem tagja a NATO-szövetségnek, és a régió egyik legkorruptabb országa. A konfliktus által közvetlenül érintett európai nemzeteknek segíteniük kellene Ukrajna védelmében, de az Egyesült Államoknak nem kellene folytatnia a szerepvállalását. Ez az álláspont a konfliktus gyors lezárását kívánja Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalásos rendezéssel.
Nyilván az utóbbi nézet áll közelebb Trump álláspontjához, aki nem sorolható az amerikai héják, az intervencionisták közé, a Project 2025 külpolitikai szelleme és maga a Heritage Fundation azonban igen. Emiatt Trumpnak, ha nyer, ugyancsak szüksége lesz minden politikai képességére, sőt európai barátainak segítségére is, hogy radikális párttársai és a mélyállam ellenében békét tudjon teremteni Ukrajnában, Kínával és Oroszországgal pedig egy olyan partneri viszonyt alakítson ki, amely stabilitást hoz az eurázsiai térségben.
A szerző közgazdász, a Nemzeti Fórum tanácsadója