Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz főigazgatója, Eric Lee francia illuzionista, Szonday Szandra cirkusztörténész, a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár-és Archívum muzeológusa, valamint Kelle Botond bűvész segítségével elevenítettük fel a legnagyobb mágus életének meghatározó momentumait. A pódiumbeszélgetést Pál Dániel Levente, a Fővárosi Nagycirkusz dramaturgja vezette.
A Fővárosi Nagycirkusz méltó módon emlékezik meg a Puskás Öcsi és a Rubik-kockát kitaláló Rubik Ernő mellett a harmadik leghíresebb magyarról: Európa egyik legjobb illúzió show-ját állítjuk porondra március 29-én, Eric Lee Magic Show-ját. Ám mielőtt elkezdődne a varázslat, felidéztük, ki is volt a mesterek mestere, ki volt Harry Houdini!
Nem túlzás azt állítani, hogy Harry Houdini az egyik legismertebb magyar! Maga a Nobel-díjas G. B. Shaw mondta róla, hogy Jézus és Sherlock Holmes után az ő nevét emlegetik legtöbbször a világon! A bűvész és illuzionista Houdini 1874. március 24-én született Weisz Erik néven Budapest VII. kerületében, a mai Csengery utcában. Fiatalon volt rikkancs, cipőpucoló és nyakkendőgyári munkás is, majd felismerte, hogy hatalmas tehetsége van a bűvészmutatványokhoz. Furfangos trükkjei miatt emlegették a Kártyák Királyának, majd pedig a Bilincsek Királyának is.
A 20. század leghíresebb varázslója 17 éves korában kezdte el használni a Houdini nevet a francia bűvész, Jean Eugène Robert-Houdin neve után, aki egyik példaképe volt, és akit a modern mágia atyjaként is emlegetnek. Eric Lee francia bűvész, az egyik legjobb ma élő szabadulóművész, Houdini titkainak tudója és vérbeli örököse az ARTista Cafén úgy fogalmazott: Franciaországban ma is a szabadulóművészek atyjának tartják Houdinit. Eric Lee úgy aztán úgy folytatta, hogy a magyar származású illúzionistát úgy tartják számon, mint akit a mai napig nem körözhetett le maga David Copperfield sem! A francia illuzionista hozzátette: Harry Houdini tiszteletére külön műsorszámmal készült a magyar közönségnek.
Fekete Péter a pódiumbeszélgetésen kiemelte: az illúzió, a bűvészmesterség a cirkuszművészet része. A Fővárosi Nagycirkusz főigazgatója csodálatra méltónak nevezte, hogy egy olyan korban, amikor nem létezett a tömegkommunikáció jelenlegi formája, ezreket, sőt tíz- és százezreket tudott megszólítani Houdini. „Egy celeb, egy sztár volt, aki remekül felépítette magát” – mondta. Fekete Péter szerint ma, amikor a cirkuszművészetben az emberek lelkét akarjuk megszólaltatni, az emberek világról való gondolkodásmódját szeretnénk jó irányba terelni, meg kell ismernünk a tradíciókat, mert ezek segítségével lehetünk képesek napjainkban is emberfelettit alkotni. Példaként említette Simet Lászlót, aki 2023. április 15-én 63 évesen egy 22 milliméter vastagságú, 300 méter hosszúságú drótkötélen Magyarországon elsőként kelt át biztosítókötél nélkül a Duna egyik partjáról a másikra. „Ma is érdemes embert próbáló mutatványokkal megszólítani a közönséget, összekötni partokat, kultúrákat, nemzeteket, hidakat képezni” – tette hozzá a főigazgató, mielőtt az est vendégei a kivetítőn megtekintették az „Átmentem” projekt legfelemelőbb pillanatait.
Kelle Botond bűvész felelevenítette: Houdini élete telis-tele volt meglepetésekkel. Például megvásárolta a Viktória angol királynő ruháját, méghozzá azzal a feltétellel, hogy Nagy-Britannia határain belül ezt soha senki nem viselheti. Egy alkalommal Houdini kibérelte az akkori budapesti Royal Szálló Pálmakert Éttermét, ahol a magyar rokonok az édesanyját egy trónban ülve, immár a királynői öltözékben köszönthették. Később gondolt egyet és vásárolt egy repülőgépet, megtanulta vezetni – ne felejtsük el, a 20. század első éveiben vagyunk, a repülés hőskorában –, majd utánajárt, hogy hol, mely kontinens felett nem repült még soha, senki. Kiderült, hogy Ausztráliában. Így lett ő az első ausztrál repülős. Egy alkalommal pedig megkeresett egy feltalálót és megvásárolta a búvárruha szabadalmaztatásának a jogát.
„Az összes mutatványa arról szólt, hogy ne csak életében emlékezzenek rá” – mondta. A magyar bűvész szerint Houdini igazi úttörő volt, egy új műfajt hozott létre és olyan produkciói voltak, amelyek megmozgattak az emberekben valamit. „Mindannyiunkban létezik az érzés, amikor szorult helyzetben vagyunk, szenvedünk. Olyankor valamilyen módon mindannyian be vagyunk zárva, bilincseket viselünk az életünk valamennyi területén. Ennek a műfajnak az adja az eszenciáját, hogy ezekbe az érzésekbe valamennyien könnyen bele tudunk érezni és a bilincsektől saját erőnknél fogva meg tudunk szabadulni.” – tette hozzá Kelle Botond.
Szonday Szandra cirkusztörténész az ARTista Café résztvevői számára 30 darab, bűvészettel kapcsolatos, különösen értékes és ritkaságszámba menő cirkuszművészeti kötetet mutatott be. A Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár-és Archívum muzeológusa Houdini munkásságáról megemlékezve elmondta: a magyar illuzionista mindössze négyéves volt, amikor szüleivel kiköltözött Amerikába, Wiskonsinba. Egy bűvészelőadást látva döntötte el, hogy ő is ezt a pályát választja. 1899 -ben az ügynöke bíztatására kezdett el foglalkozni a szabadulóművészettel, majd egy európai turné során mutatta be híressé vált kényszerzubbony mutatványát. Ebben az időben vált tulajdonképpen világhírűvé és mutatott be egyre vakmerőbb produkciókat, amelyek végül felejthetetlenné tették az utókor számára -mondta.
Természetesen ezúttal sem maradhatott el az artistaprodukció. Molnár Gréta, az Eric Lee Magic Showjában fellépő légtornász kápráztatta el a publikumot trapéz számával.
A Fővárosi Nagycirkusz rendszeresen jelentkező műsoros pódiumbeszélgetésén mindig egy-egy cirkuszi témát állítunk középpontba. Volt már szó a cirkuszi műfajokról, a bohóc szerepéről, a street artról – az utcai művészetekről, állat és ember együttműködéséről, az artista életpálya modellről, az élményszerű tanulásról, az utazó cirkuszokról, Zsilák György „Fudi” élő zsonglőrlegendáról. Ünnepeljük együtt Harry Houdini születésének 150. évfordulóját a Fővárosi Nagycirkuszban!
