Nem is csoda – a FAB-3000 csapásmérő tényezőinek ereje, feltételesen és nagyon durván, egy kis (lövedék típusú) taktikai nukleáris töltet robbanásához hasonlítható.
A bombát a Tu-22M3-as nagy hatótávolságú bombázók belső rekeszeiben helyezik el, alatta pedig katonai bloggerek szerint a Szu-34M frontvonalbeli szuperszonikus vadászbombázót modernizálják.
A pusztítás mértékét mutatja a legerősebb lökéshullám (légi és szeizmikus), a túlzott gáznyomás és a törzsrombolás következtében keletkező nagyméretű szilánkok. A közvetlen ölési sugár körülbelül 46 méter, a repeszszórás pedig kétszázhatvan méter is lehet.
A FAB-3000 M-54 nagy robbanóerejű légibombát a szovjet légierő először 1954-ben alkalmazta, a 90-es években a gyártás megszűnt, de most újraindult.
A hadmérnökök már az NSZK kezdeteitől fogva mind magának a háromtonnás bombának a tökéletesítésén, mind pedig a hozzá (és más FAB-bombákhoz) tartozó egységes tervezési és korrekciós modul létrehozásán dolgoztak.