Szerbia politikai helyzete jelenleg roppant komplikált. Ezt mondta a nyilvánossághoz intézett beszédében Alekszandar Vucsics.
„Attól tartok, ezúttal tényleg nem a mi hibánkból, hanem a geopolitikai helyzet miatt, de nagy árat fizetünk” – mondta a szerb köztársasági elnök.
Az államfő felsorolta beszédében, hogy miért nagy a nyomásgyakorlás a balkáni országon. Az okok közé a következőket sorolta: Szerbia katonailag semleges ország, az orosz–ukrán háború kapcsán Belgrád elítélte a szuverén ország elleni támadást, de nem csatlakozott a Moszkva elleni szankciókhoz.
A harmadik ok pedig az, hogy a nyugati országok nagy nyomást éreznek az orosz erők ukrajnai előretörése és a Moszkvából érkező esetleges jövőbeni politikai üzenetek miatt, amelyek gyakran emlegetik Koszovót mint precedenst.
„Pontosan ezért kell minden aduászt kivenni Vlagyimir Putyin kezéből, emiatt Szerbia és a szerb nép gyakran nemcsak Pristina, hanem mindazok célpontjai közé kerül, akik támogatták őket” – magyarázta Vucsics.
Objektum doboz
A szerb elnök elmondta, hogy országa kiemelt érdeke a béke megőrzése, de szabadság nélkül Szerbia nem tud létezni, s erre büszke. Kijelentette, hogy amióta Pristinában Albin Kurti került hatalomra, csaknem ötszáz etnikai alapú incidens történt Koszovóban, s ez nagy növekedés az előző adatokhoz képest.
Szakértők szerint egy újabb konfliktus senkinek sem lenne érdeke a Balkánon, legalábbis senkinek sem lenne jó, és értelme sem lenne. Palusek Erik, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Nemzetközi Főigazgatói Iroda főreferense szerint, a szerbek nagyon jól tudják, hogy Koszovó mögött továbbra is felsorakoznak a NATO tagállamai, amelyek ellen Szerbiának semmiféle esélye nem lenne egy katonai konfliktusban. Ezt a koszovói vezetés is jól tudja, és annak ellenére, hogy nincs normális, rendesen felszerelt hadseregük, ez számukra is egyfajta biztosítékot jelent.
