Hitetlenkedés fogadja a tádzsik településeken a feltételezést, miszerint ez a négy tádzsik férfi hajtotta végre az elmúlt húsz év legvéresebb, 143 halálos áldozatot követelt oroszországi terrortámadását.
A 25 éves Faridun Samsziddin az egyik gyanúsított: néhány hónappal ezelőtt hagyta el szülőfaluját, Lojobot, hogy Oroszországban próbáljon munkát találni.
A tádzsik fővárostól, Dusanbétól 40 kilométerre nyugatra fekvő településen a terrorakció után néhány órával már megjelentek a tádzsik biztonsági szolgálat emberei, és a gyanúsított apját elvitték kihallgatásra. Aztán érkeztek az országba az orosz szolgálatok emberei is, hogy beszéljenek az elkövetők rokonaival – írja riportjában a BBC.
A letartóztatott négy gyanúsított mindegyike komoly vallatás fizikai nyomait hordozta a testén, amikor először volt jelenésük az orosz bíróság előtt, emiatt az őket ismerő helyiek számára még kevésbé hihető a vád és a személyes érintettségük.
A tádzsik elnök, Emomali Rahmon természetesen elítélte a merényletet, és újra felhívta a figyelmet a hazájában tapasztalható helyzetre: Tádzsikisztán egyes területein nagyon erős a dzsihadista csoportok hatása, elsősorban a helyi fiatalok körében.
A másik gyanúsított, Szajdakram Radzsabalizoda egy Vakdat nevű településről származik, a hatóságok további kilenc embert tartóztattak le a merénylettel összefüggésben, mindannyian ebből a faluból érkeztek.
A tádzsik vidék helyzete
A vidéki tádzsik fiatalok nagy része mezőgazdaságban, építkezéseken vagy a helyi termelői piacokon dolgozik. A munkanélküliség és az alacsony keresetek miatt sokan próbálnak munkát vállalni Oroszországban, a tádzsik állami statisztikák szerint tavaly 650 ezer tádzsik állampolgár költözött munkavállalási céllal orosz területre.
A bevándorlók három hónapra kapnak ideiglenes vízumot, a legális hosszú távú tartózkodáshoz ez idő alatt kell bejelentett tartózkodási hellyel és munkavállalási engedéllyel rendelkezniük – ezek megszerzése átlagosan 430 dollárba kerül. Sok tádzsik fiatal ezért a harmadik hónapban továbbutazik Törökországba – ahova mind a tádzsik, mind az orosz állampolgárok vízum nélkül beutazhatnak –, majd újra visszautazik orosz földre, ahol egy újabb három hónapos átmeneti időszak indul járulékfizetés nélkül, és kis szerencsével ez idő alatt feketén tudnak dolgozni.
Egy lojobi lakos a BBC-nek elmondta: Samsziddin hat hónappal ezelőtt utazott Oroszországba, a három hónap letelte előtt Törökországba ment, majd 11 nappal később újra visszatért orosz területre. és akkor találkozhatott gyanúsított társával, Radzsabalizodával.
A radikalizálódás útjai
Szakértők szerint Törökország egy könnyű terep az iszlamista csoportok számára, nagyon könnyen kapcsolatba tudnak lépni az ide érkező gyökértelen muszlim fiatalokkal, és egy részüket könnyen be is tudják szervezni akár terrorcselekmények elkövetésére is.
Oroszországban is jól működnek: a tádzsik kormányzat szerint a 2014 é 2016 között az Iszlám Államhoz csatlakozott mintegy kétezer tádzsik fiatal nagy részét orosz földön szervezte be a szunnita terrorszervezet. Leginkább a pénztelen vendégmunkások között próbálkoznak az iszlamisták, elsősorban a közösségi médiafelületek üzenetküldő platformjain veszik fel a kapcsolatot, és pénzt ígérnek az együttműködésért cserébe.
Tádzsikisztán maga is melegágya lett az iszlamista radikális sejtek csoportosulásainak: azt követően, hogy a tálibok 2021 nyarán átvették a hatalmat Afganisztánban, az onnan elmenekülő ISIS-csoportok a szomszédos tádzsik területeken szervezték újra magukat.
Ennek ellenére a lojobi emberek nem hiszik, hogy ismerősük valóban terroristává vált volna, és ő követte volna el a merényletet társaival. „A biztonságiak annyira összeverték, annyira megkínozták, hogy vélhetően még Lenin haláláért is vállalta a felelősséget” – mondta a brit hírügynökség riporterének az egyikük.
