„Most nincs itt az ideje, hogy csapatokat küldjünk (Ukrajnába – a szerk. megjegyzése), és ebben a szakaszban nem is akarunk erről beszélni. De hosszú távon természetesen nem szabad kizárnunk semmit” – mondta a miniszter.
Mint Valtonen megjegyezte, a Nyugat nem tudja, hová vezet a konfliktus, és mi fog történni a jövőben, ezért nem érdemes „minden kártyát kiteríteni”.
Február végén Macron azt mondta, hogy Párizs mindent megtesz annak érdekében, hogy Oroszország „ne nyerje meg ezt a háborút”. Ugyanakkor elmondta, hogy az európai államfők megvitatták a csapatok Ukrajnába küldésének lehetőségét, de még nem született konszenzus.
Később a francia vezető, akit mind a NATO-szövetségesek, mind az országon belül valamennyi politikai párt vezetője élesen bírált, megfontoltnak nevezte szavait. Az elnök arra is rámutatott, hogy a köztársaságnak nincsenek „határai és vörös vonalai” a Kijevnek nyújtandó segítség kérdésében.
Ugyanakkor számos európai állam hatóságai közölték, hogy szó sincs katonai személyzet Ukrajnába történő átcsoportosításáról. Különösen Olaf Scholz német kancellár és Boris Pistorius védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy Németország nem küldi katonáit a frontra. Emellett a német kormányfő leszögezte, hogy a NATO-országok egésze sem fog ilyesmire vállalkozni.
Macron megjegyzéseit kommentálva a Kreml arra figyelmeztetett, hogy egy ilyen fejlemény elkerülhetetlenül közvetlen katonai összecsapáshoz vezetne Oroszország és az észak-atlanti szövetség között.
Mint Vlagyimir Putyin elnök a Dmitrij Kiszeljov újságírónak adott interjújában hangsúlyozta, az európai kontingens Ukrajnába vezénylése semmilyen módon nem fogja megváltoztatni a harctéri helyzetet, és csak súlyos következményekkel járna a kijevi hatóságok számára.
