Ez a fa már akkor is itt volt, amikor az ókori egyiptomiak a gízai piramisokat építették

Ez a fa a Methusela, egy fenyő, amely a bibliai alakról kapta a becenevét, aki állítólag 969 évig élt. Ez azonban semmi ehhez a fához képest, amely a feltételezések szerint legalább 4789 éves, ha nem idősebb, vagyis a világ legidősebb fájának tartják.

Methuselah valahol Kalifornia Sierra Nevada hegyvonulata és a nevadai határ között található, az Inyo Nemzeti Erdőben. Pontos helyét azonban titokban tartják, hogy ne kerüljön veszélybe, mert mint mondtuk, úgy tűnik, az embereknek sajnálatos szokásuk az öreg és ikonikus fák kivágása.

Segít, hogy a Methuselah védett, de a bristlecone fenyők tulajdonságai miatt nem meglepő, hogy a legöregebb élő szervezetek közé tartoznak. A fák e csoportja úgynevezett extremofil, szélsőséges időjárású és száraz talajú régiókban él – ha Methuselah mindezzel megbirkózik, nem csoda, hogy ilyen sokáig fennmaradt, bár ez azt is jelenti, hogy rendkívül hosszú ideig tart a növekedése.

Mindazonáltal ezek a fák alkalmazkodtak a zord körülményekhez, mivel elágazó, sekély gyökerekkel rendelkeznek, hogy minél több vízhez jussanak. A kártevők inváziójával szemben is szilárdan ellenállnak, a szó szoros értelmében, a sörtefáknak sűrű, gyantás fája van, amelybe nagyon nehéz belekapaszkodni.

Methuselah valahol Kalifornia Sierra Nevada hegyvonulata és a nevadai határ között található

Methuselah valahol Kalifornia Sierra Nevada hegyvonulata és a nevadai határ között található

Fotó: Anadolu via AFP/Tayfun Coskun

Amivel szemben a Methuselah szintén eléggé ellenállónak tűnik, az a „világ legöregebb fája” címért folyó verseny. Az évek során számos más versenyző is felbukkant, de a közelmúltban az egyik legközelebbi kihívó egy óriási ciprusfa volt, amelyet „Nagy Nagyapa” néven ismertek.

A Chile déli részén egy ősi erdőben találták meg, és egyes kutatók szerint a fa jóval több mint ötezer éves, ami azt jelenti, hogy nyugodtan elrabolhatja a címet Methusalemtől. Mások azonban vitatják, hogy miként becsülték meg a korát.

A fák korát általában úgy becsülik meg, hogy mintát vesznek a fa magjából, és elemzik az évgyűrűket. Ehelyett statisztikai modellezést alkalmaztak más fákból vett minták felhasználásával, hogy megbecsüljék a kort.

Mivel ez ellentétes a bevett módszerekkel, úgy tűnik, hogy Methusalem egyelőre megtartja koronáját, ha kicsit bizonytalanabbul is, mint korábban.

Elolvasom a cikket