Világszerte magas azon gyermek száma, akiknek allergiás reakciója van a tehéntejre, ezen belül is bizonyos tejfehérjékre. Bár a legtöbben kinőnek belőle, egyesek számára egy egész életen át tartó kihívássá válik a betegség. Kerülniük kell minden olyan ételt, amely tejet tartalmaz, különösen akkor, ha az allergiás reakciók súlyosak, és anafilaxiás sokk lehetőségét is felvetik.
A kutatók rájöttek azonban, hogy a tejallergiát javítja az orális immunterápia, amely kezelés során a betegeknek kis mennyiségű tejet adnak. Bár az allergiás reakciókat a kezelés alatt kontrollálták, a legtöbb esetben a tolerancia a kezelés befejezése után hamar megszűnt.
Úgy gondolják ezért, hogy a bélbaktériumok segítenek csökkenteni az egyes élelmiszerekkel szembeni allergiás reakciókat. Azonban még keveset tudunk e baktériumok és a tejallergia orális immunterápia közötti kapcsolatáról.
Ezért a japán RIKEN IMS csapata harminckét tehéntejallergiás gyermeket vizsgált meg, akik orális immunterápiában részesültek, és az első hónapot kórházban töltötték a kezelés alatt.
„Az orális immunterápia korántsem veszélytelen. Figyelemmel kísértük a gyermekeket a kórházban, és közülük négynek olyan súlyos reakciója volt a tejre, hogy nem folytathattuk a kezelésüket” – mondta az egyik kutató.
A többi huszonnyolc gyermeknél ezután további tizenkét hónapos otthoni kezelést végeztek. Ezután két hétig kerülték a tejet, majd egy kettős vak, placebo-kontrollált ételpróbával tesztelték őket. A vizsgálat során a gyerekek kezdetben kis mennyiségű placebót vagy tejet kaptak – mindössze 0,01 ml-t –, amelyet 20 percenként fokozatosan növeltek, amíg allergiás reakciót nem váltottak ki, vagy amíg reakció nélkül meg tudták inni az utolsó 30 ml-t.
A kutatók a kezelés során bekövetkező immunológiai és bakteriális változásokra, valamint a bélbaktériumok és a sikeres kezelés közötti kapcsolatra összpontosítottak. Kiderült, hogy a kezelés során javultak a tehéntejallergia immunológiai laborértékei, és megváltozott a bélben lévő baktériumok minősége. Miután két hétig elkerülték a tejet, a huszonnyolc gyermek közül csak hét felelt meg az étkezési kihíváson, akik viszont a kezelés végén már biztonságosan ihattak tejet.
A sikertelen kezelés nagyobb valószínűséggel fordult elő azoknál a gyermekeknél, akiket ekcéma vagy asztma miatt kezeltek, valamint azoknál a gyermekeknél, akiknél kezdetben magasabb volt a tejfehérje antitest szintje. A kezelés sikeressége pedig összefüggött a bélbaktériumok közül a jótékony Bifidobacterium jelenlétével. Csak azokban a gyerekekben mutattak növekedést ezek a baktériumok, akik sikeresen átmentek az utolsó étkezési kihíváson is.
„Ezzel a vizsgálattal olyan, a belekben létező tényezőket azonosítottunk, amelyek elősegíthetik az immuntolerancia kialakítását a tehéntejallergiával szemben orális immunterápia révén. (…) A következő lépés a jelenség mögött meghúzódó mechanizmusok vizsgálata, és az orális immunterápia hatékonyságának javítására szolgáló módszerek kidolgozása, például probiotikus kiegészítők hozzáadásával” – tették hozzá a kutatók.
