Ijesztő módon hatott a korai tavasz a virágokra

A nemzeti parkban több mint 875 növényfaj honos, köztük a levendula, rozmaring, kakukkfű, szegfű, oleander, sarkantyúvirág, boróka és szeder.

A spanyolországi Sevillai Egyetem és a brazil São Pauló-i Állami Egyetem kutatói 51 cserje-, bokor- és fafaj 35 év virágzási adatai alapján nyomon tudták követni, hogy a virágzás csúcsidőszaka évről évre hamarabb érkezik.

Most 22 nappal korábban éri el a csúcspontját, mint ahogyan azt először az 1980-as években feljegyezték.

A kutatás szerint a változó éghajlat miatt a Doñana Nemzeti Park számos növénye módosította biológiai ritmusát, amelyet a fenológia néven ismert tudományterület részeként tanulmányoznak. A fenológiának köszönhetően a 21. század éghajlati változásai is jól nyomon követhetők.

A vizsgálatban szereplő virágfajok 80 százaléka korábban kezdett virágozni a szezonban, és 68 százalékuk korábban is fejezte be. A vizsgált növényfajok közül a rozmaring (Salvia rosmarinus) tolta el leginkább a virágzását, amely így 92 nappal korábban kezdett el nyílni.

Ez nem minden faj esetében jelent egyforma változást; sok faj hosszabb ideig virágzik, mint korábban, és ez azt jelenti, hogy a virágzási idők új kombinációkban fedik egymást. A vizsgálatban részt vevő rovarporzású növényfajok valamivel több mint fele már most verseng a figyelemért.

Ez a jelentős zsúfoltság ahhoz vezet, hogy nem mindegyik virágot tudják megfelelően beporozni a rovarok.

A tápláléklánc összeomlásával járhat az eltolódó virágzás

A Doñana Nemzeti Park a Gibraltári-szorossal határos, és kiterjedt sós mocsarai révén kulcsfontosságú megállóhelyet biztosítanak az Európa és Afrika között szezonálisan vándorló madárfajok számára. Ez azt jelenti, hogy ennek az ökoszisztémának a megzavarása komoly következményekkel járhat, amelynek hatásai egészen Észak-Európáig és Dél-Afrikáig terjedhetnek.

A hamarabb virágzó és elnyíló növények miatt bajba kerülhet a rovarpopuláció, majd az ízeltlábúakkal táplálkozó madarak kerülnek veszélybe, végül az egész tápláléklánc összeomolhat.

A vészjósló tanulmány az Annals of Botany című szakfolyóiratban olvasható.

Elolvasom a cikket