A növénytermesztés szempontjából létfontosságú beporzók csípése egyeseknél allergiát is kiválthat, de nem mindegyikük jelent valódi veszélyt ránk – hangsúlyozta dr. Moric Krisztina, az Allergiaközpont allergológus szakembere.
A méhek nem repkednek körülöttünk arra várva, hogy megcsíphessenek bennünket, és a virágokat meglátogató kis rovarokat is nyugodtan megközelíthetjük egy természetfotó erejéig anélkül, hogy megtámadnának bennünket. A méhcsípés sokszor csak egy óvatlan találkozás miatt következik be: erre viszont csak egyszer képes, fullánkja ugyanis beleszakad az ember bőrébe. A méhek a szúráskor feromont bocsátanak ki, amelyet megérezve a közelben lévő többi méh is ránk támadhat. Ha tehát méhcsípés ér bennünket, igyekezzünk mihamarabb elhagyni a helyszínt.
Nagyobb veszélyt jelenthetnek az ember közelében élő társas darazsak. Ezek a rovarok gyakran a padlásokon vagy ereszek alatt tanyáznak, és általában agresszívan védik fészküket. Fontos különbség, hogy a darazsak képesek visszahúzni a fullánkjukat, így egymás után akár többször is megszúrhatnak bennünket.
A csípést követő rövid időn belül bőrpír, viszketés, fájdalmas, vörös duzzanat és meleg tapintat érződik. Ezek általában 1-2 napon belül elmúlnak. Az emberek egy részénél viszont akár 10 centiméternél nagyobb duzzanattal járó, több napon át fennálló lokális reakció is létrejöhet. Bár ezek ijesztők lehetnek, ebben az esetben is elegendő a tüneti kezelés, amely elsősorban a bent maradt fullánk eltávolítását, a hideg vizes borogatást vagy jegelést, és az érintett végtag felpolcolását jelenti.
A tüneteket antihisztamintartalmú gyulladáscsökkentő krémekkel és gélekkel, valamint szükség esetén fájdalom- és gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel csillapíthatjuk.
Ritkább esetben azonban sokkal súlyosabb szisztémás tünetek is kialakulhatnak. Ezek időben történő felismerése akár életmentő lehet. A gyakran percek alatt testszerte megjelenő bőrkiütés és duzzanat, a gyomor- és bélrendszeri tünetek – például hasmenés, hányás –, a szédülés vagy a fejfájás, a vérnyomás hirtelen megváltozása, a nehézlégzés, az arc- és ajakduzzanat, illetve az eszméletvesztés azonnali orvosi beavatkozást igényel.
„Ha az érintett személy eszméleténél van, a mentő megérkezéséig fektessük a hátára, és lábait polcoljuk fel, nehézlégzés esetén azonban ültessük – hangsúlyozta a szakértő,majd hozzátette: – Sajnos nem tudjuk szűrni azokat, akiknek méh- vagy a darázsméreg-allergiája van, és előfordulhat az is, hogy egyetlen csípés után még nem is derül fény azonnal az allergiás reakcióra. Ilyenkor ugyanis az történik, hogy a szervezet ellenanyagot termel a rovarméregben található fehérjetermészetű anyagokkal szemben, ami – bizonyos kémiai anyagok felszabadulása révén – csak a következő csípés során váltja ki az allergiás tüneteket. Ha a csípést követően szisztémás tüneteink alakultak ki, az allergológus szakorvos az anamnézisből felderíthető tünetek, a fizikai vizsgálat és az allergológiai diagnosztikai tesztek eredménye alapján állítja fel a diagnózist. Aki tudatában van rovarallergiájának, annál mindig legyen kéznél a kezelőorvos által felírt, adrenalint tartalmazó autoinjektor, amellyel elkerülhetővé válik az életveszélyes anafilaxia kialakulása. Ilyenkor is szükséges azonban orvoshoz fordulni, hiszen az átmeneti javulást követően ismételten jelentkezhetnek a tünetek.”
