A Ferencvárosnak ezen a részén gyárak és egyemeletes bérkaszárnyák épültek, miután az előző század első felében egy árvíz megsemmisítette a városnegyed épületeinek jelentős hányadát. Ezekben a bérkaszárnyákban laktak a családjaikkal azok, akik a környék gyárakban dolgoztak.
A Ferenc tér 5. alatt lakott József Attila és családja 1910-ben néhány hónapon át egy vajákos asszonynál, aki befogadta őket, majd 1916 és 1920 között anyjával és nővéreivel a Ferenc tér 11. szám alatt a harmadik emeleten élt a költő 1916 és 1920 között.
A Ferenc téren 1912-től működött egy kis mozi is, ahol a költő édesanyja egy ideig takarított, Jolán nővére jegyszedő volt, Etelka pedig cukorkaárus. Itt árult vizet József Attila.
És a Ferenc téren sétáltatta a család tyúkját, a lent játszó gyerekek csúfolódása közepette.
Mint Nemes Attilától, a Magyar Napló Kiadó lapmenedzserétől megtudtuk, a Költők futása című program lényege, hogy azok a költők nevezhettek hivatalosan, akiknek a versei szerepelnek Az év versei 2024 című antológiában.
A poétáknak legalább 42 kört kell fürge verslábakon futniuk a téren, de bárki csatlakozhat hozzájuk, aki szeretne velük futni, és / vagy szeretne találkozni a költőkkel, és egy jót beszélgetni velük.
Tavaly már prózaírók is beszálltak a könnyed irodalmi futásba. A könnyed, sportos program bemelegítéssel, vagyis verstréninggel indul, majd a költők futása következik, végül az irodalmi gyúrópadként aposztrofált záróprogram beszélgetés és dedikálás lesz.
Résztvevő költők: Bali Anikó, Falusi Márton (József Attila-díjas), Filip Tamás (József Attila-díjas), Gál János, Halmosi Sándor, Király Farkas (József Attila-díjas), Kubina Zita, Novák Valentin, Payer Imre (József Attila-díjas), Petőcz András (Babérkoszorú-díjas), Rónai Balázs Zoltán, Székelyhidi Zsolt, Zsille Gábor (József Attila-díjas)
