MH/ MTI
2024. április 5. péntek. 20:46
A határozatra 28 ország szavazott igennel, 13 tartózkodott, hat pedig ellenezte, köztük az Egyesült Államok és Németország.
A dokumentumban kiemelték „az elszámoltathatóság biztosításának szükségességét” a nemzetközi emberi jogi törvények megsértésével kapcsolatban, hogy „véget lehessen vetni a büntetlenségnek”.
A testület „mély aggodalmát fejezte ki az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértéséről szóló jelentések miatt, köztük a megszállt palesztin területeken feltehetőleg elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt”.
Meirav Eilon Sahar, Izrael genfi ENSZ-nagykövete azzal vádolta a tanácsot, hogy „már régen cserbenhagyta az izraeli népet, és régóta a Hamászt védi”.
A szavazás előtt kijelentette: „a határozat szerint Izraelnek nincs joga megvédeni a népét, míg a Hamász (palesztin iszlamista terrorszervezetnek) minden joga megvan ahhoz, hogy ártatlan izraelieket gyilkoljon és kínozzon”. Hozzátette: „Az »igen« szavazat a Hamászra leadott szavazat.”
Az Egyesült Államok azért szavazott a határozat ellen, mert nem szerepel benne a Hamász konkrét elítélése az október 7-i támadás miatt, és mert az nem terrortámadásként szerepel benne. Azt viszont kijelentette Washington, hogy szövetségese, Izrael nem tett meg minden tőle telhetőt a polgári lakosságot érő károk mérséklése érdekében.
Michele Taylor amerikai nagykövet az Emberi Jogi Tanács ülésén emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok többször felszólította Izraelt: a Hamász elleni hadművelettel párhuzamosan kezdjen bele humanitárius műveletbe is a polgári áldozatok elkerülése és annak érdekében, hogy a segélyszervezetek biztonságosan végezhessék munkájukat.
„Ez nem történt meg, és mindössze hat hónap alatt több segélymunkás halt meg ebben a konfliktusban, mint korunk bármelyik másik háborújában” – hangsúlyozta.
