A tárcavezető aláhúzta, hogy Magyarország a felelős szomszédságpolitikája keretében segítséget nyújt Bosznia-Hercegovina európai uniós integrációjának előmozdításához.
„Ez nemcsak Bosznia Hercegovinának az érdeke, nemcsak a Nyugat-Balkánnak az érdeke, ez érdeke az Európai Uniónak is, hiszen ma az Európai Unió rossz formában van, nagy szüksége van frissességre, új lendületre, dinamizmusra, új energiákra, és ezek leginkább a Nyugat-Balkánról jöhetnek” – vélekedett.
Ennek kapcsán pedig hangsúlyozta, hogy Bosznia-Hercegovina, a boszniai Szerb Köztársaság főszereplő a térség fejlődése és stabilitása szempontjából, s ezért az idei magyar EU-elnökség egyik fő célkitűzése lesz a bővítési folyamat felgyorsítása.
„Bosznia-Hercegovina esetében már döntés született a tárgyalások megkezdéséről, de a szavakat és a döntéseket tettek kell kövessék, és ezek az Európai Unióban elég lassan szoktak következni” – tudatta.
Illetve fontos célnak nevezte, hogy a magyar elnökségi félév alatt sor kerülhessen Bosznia-Hercegovina és az Európai Bizottság közötti első kormányközi konferenciaülésre, ami lendületet adhat a csatlakozási folyamatnak, remélhetőleg eljuttatva az országot a tagságig.
„Ha az ember végigtekint a nyugat-balkáni térség országainak csatlakozási folyamatán, akkor azt látja, hogy ezek az országok átlagban 14 éve és 10 hónapja várnak arra, hogy az Európai Unió tagjai legyenek. Ez nyilvánvalóan méltatlan helyzet, ezen túl kell lendülni, a csatlakozási tárgyalásokat meg kell kezdeni, érdemileg fel kell őket gyorsítani, biztosítani kell azt, hogy a Nyugat-Balkán minél előbb az Európai Unió integrált része legyen” – jelentette ki.
Szijjártó Péter arról is beszámolt, hogy nemrégiben a felek megállapodást írtak alá arról, hogy a Magyar Diplomáciai Akadémia ötven boszniai szakembert fog kiképezni, hogy a csatlakozási tárgyalások során kellő szakértelemmel felvértezve tudjanak majd részt venni a folyamatban.
„Mi pontosan tudjuk, hogy a csatlakozási folyamat egy bonyolult dolog, s ehhez megfelelő szaktudásra van szükség. Ezért dolgoznak a szakértőink itt, a bosznia-hercegovinai kormány mellett, és ezért adunk segítséget a csatlakozásban majd főszerepet játszó diplomaták, köztisztviselők képzésében” – közölte.
A miniszter végezetül kiemelte, hogy a mai nap is megerősítette a boszniai Szerb Köztársasággal való gazdasági együttműködés aktívabbá tételéről szóló döntés helyességét.
„Jó döntést hoztunk, amikor egy nagyszabású mezőgazdasági eszközbeszerzési támogatási programot indítottunk el” – mondta.
„Jó döntést hoztunk, amikor mintegy tízmilliárd forintnyi keretösszeggel olyan támogatási programba vágtunk bele, amelynek keretében a boszniai Szerb Köztársaság területén működő mezőgazdasági vállalkozók, gazdálkodók számára nyújtunk támogatást ahhoz, hogy Magyarországon gyártott mezőgazdasági eszközöket, alkatrészeket, közlekedési eszközöket vásároljanak meg” – tette hozzá.
Majd rámutatott, hogy az első ütemben 650 helyi vállalkozó kapott támogatást ahhoz, hogy hazánkban gyártott eszközöket szerezzenek be, a második körben pedig már 1600 pályázó lett, amely szavai szerint tanúsítja a program sikerét.
„Mindez a kereskedelmi adatokon is meglátszik, hiszen soha korábban 140 millió eurónyi kereskedelmi forgalom nem volt Magyarország és a boszniai Szerb Köztársaság között” – szögezte le.
Objektum doboz
