A betegség a nőket gyakrabban érinti, átlagos előfordulási gyakorisága a világon 4-7%. Gyakori a zárt, zsúfolt terektől való félelem, amely irracionális és erős szorongást okoz az egyénben.
Gyakori az alagút, lift, egyes járművek, pl. repülőben való utazás kiváltotta félelem is, főleg ahol önműködő központi zár van kialakítva, de akár egy nyilvános illemhely használata is lehetetlen lehet az érintettek számára.
A klausztrofóbia lehetséges tünetei
A beteg tudatában van annak, hogy a félelme alaptalan és eltúlzott, mégsem képes tenni ellene. A szorongás egyénenként változó súlyosságú, akár pánikbetegség tüneteit is mutathatja.
Jellemző tünetek lehetnek az alábbiak:
· szorongás,
· intenzív félelem,
· izzadás,
· hányinger, hányás,
· szívdobogásérzés,
· légszomj,
· ájulásérzés, ájulás,
· zsibbadás,
· szájszárazság,
· fülcsengés,
· rettegés, halálfélelem,
· pánikroham.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha a klausztrofóbia jeleit tapasztalja önmagán, kérjen segítséget háziorvosától, aki a megfelelő szakemberhez tudja irányítani, vagy keresse fel a területileg illetékes pszichiátriai szakrendelést.
Pánikroham esetén mindenképp szakemberhez kell fordulni, már enyhébb esetekben is (pl. szorongás, félelem), hiszen a pszichoterápia – és ha szükséges, a gyógyszer – nagy segítséget jelenthet a rohamok számának csökkentésében.
A pánikroham alábbi tünetei esetén azonnal forduljon orvoshoz:
· szívdobogásérzés,
· erős szorongás,
· izzadás, hidegrázás,
· mellkasi fájdalom,
· légszomj, fulladásérzés,
· szédülés, ájulás.
Mivel a pánikroham testi tünetei sürgősségi kórképekben is fellelhetők, szükség lehet belgyógyászati, különösen kardiológiai kivizsgálásra is a szervi okok kizárása érdekében.
A klausztrofóbia kiváltó okai
Sokféle helyzet vagy érzés, esetleg gondolat válthat ki klausztrofóbiát. Lehetséges okként egyes kutatók kora gyermekkori traumák átélését is azonosították, pl. gyermekbántalmazás vagy csapdába esés átélése kisgyermekként. Ezért megelőzésében fontos az egészséges, kiegyensúlyozott gyermekkori fejlődés biztosítása.
A fóbiák hátterében akár személyiségzavar is meghúzódhat.
Kiválthatják: zárt, szűk, zsúfolt terek:
· liftek, felvonók,
· alagutak, barlangok,
· járművek: autók, repülőgépek, taxi, metró,
· forgóajtó,
· nyilvános WC,
· autómosó,
· áruházi próbafülke,
· szállodai szoba zárt ablakokkal,
· MR-vizsgálat
A klausztrofóbia diagnózisa
A háziorvos pszichológushoz, ha szükséges, pszichiáterhez irányítja, aki a panaszok, a kórelőzmény és a célzott kivizsgálás alapján megállapítja a betegséget.
A klausztrofóbia kezelése
A kezelés során fontos hangsúlyozni, hogy a fóbia, a félelem és a szorongás tárgyát nem érdemes elkerülni, mert nem oldja meg a problémát, sőt inkább elmélyíti azt.
Mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni, mert pszichológus vagy pszichiáter segítségével olyan technikák tanulhatók meg, amelyek a fóbiák és a pánik leküzdését segítik. A fóbiák kezelésében segíthet a pszichoterápia, különösen a kognitív viselkedésterápia, a deszenzitizáció (hozzászoktatás), a hipnózis, a meditáció, illetve egyes relaxációs technikák elsajátítása is.
Lehetőség szerint a terápia során fel kell tárni a probléma gyökerét, és azt szükséges kezelni, mert a fóbia visszatérhet, sőt más fóbia képében is jelentkezhet. Pszichoterápiával feltárhatók a fóbia kialakulásához vezető okok, a pánik és a szorongás kezelhető.
Akutan (pl. szorongásos pánikroham) segíthet a betegnek néhány mély légvétel és a gondolatai elterelése, valamint a „progresszív relaxációs technika”, amely az izmok megfeszítése utáni relaxációt jelenti – ez kilendítheti a beteget az akut helyzetből, rossz gondolataiból.
Visszatérő pánikrohamok esetén általában nem elég a pszichoterápia, ilyenkor gyógyszeres kezelésre is sor kerülhet (antidepresszánsok).
