MH/MTI
2024. április 7. vasárnap. 15:37
A tervek szerint Kagame este beszédet mond és gyertyás megemlékezést is tartanak. Ott lesz többek között Bill Clinton, a tragédia idején hivatalban lévő amerikai elnök, Stéphane Séjourné francia külügyminiszter és Jichák Hercog izraeli államfőt is.
Bill Clinton volt amerikai elnök (b) és Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök az 1994-es ruandai népirtás 30. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésre érkeznek. Ruanda vasárnap ünnepélyes keretek között tisztelgett a népirtás áldozatai előtt, 30 évvel azután, hogy a hutu szélsőségesek által szervezett tragikus események szétszakították az országot. A gyilkosságsorozat, amely 100 napig tartott, mintegy 800 000 ember életét követelte
Fotó: AFP/Luis Tato
Ruandában történt a második világháború utáni legsúlyosabb népirtás, mely során csaknem száz nap leforgása alatt a többségi hutu népcsoporthoz tartozó szélsőségesek több mint 800 ezer, többnyire tuszi etnikumú embert gyilkoltak meg módszeresen.
A vérontás azt követően kezdődött, hogy az ország akkori elnökét, a hutu Juvénal Habyarimanát szállító repülőgépet Kigali közelében lelőtték. A merénylet körülményei máig tisztázatlanok, sokan azt feltételezik, hogy szélsőséges hutuk végeztek a békülésre hajló elnökkel, akinek halálát ürügyként használták a jól előkészített leszámolásra a tuszikkal.
A ruandai hatóságok régóta vetik a nemzetközi közösség szemére, hogy figyelmen kívül hagyta a közelgő mészárlásra utaló figyelmeztető jeleket, néhány nyugati ország vezetője pedig azóta sajnálatát fejezte ki emiatt. Köztük van Emmanuel Macron francia elnök is, aki csütörtökön azt mondta, Franciaország „nyugati és afrikai szövetségeseivel megállíthatta volna” a népirtást, de „nem volt meg hozzá az akarata”.
A 14 milliós Ruandában azóta is a hutuk vannak többségben, míg a tuszik csupán a lakosság 14 százalékát teszik ki. Az elnöki hivatalt 2000 óta betöltő Kagame tuszi többségű kormányzata azóta – a ruandai identitás erősítése érdekében – törvényen kívül helyezett minden, etnikai származás mentén alapított csoportot és új személyigazolványt vezetett be, melyen nem tüntethető fel az illető etnikuma.
Emellett szigorúan büntetik mindazokat, akik tagadják a népirtást, egyes megfigyelők azonban azt vetették a kormányzat szemére, hogy e jogszabállyal egyúttal a kormányt bíráló hangokat is igyekszik elhallgattatni.
Az ENSZ és emberi jogi szervezetek mindeközben az elkövetők mihamarabbi felelősségre vonását sürgetik.
