Tóth László Levente
2024. április 9. kedd. 10:48
Az EU élelmiszergazdasági exportja 2023-ban elérte a 228,6 milliárd eurót, ágazati importja pedig a 158,6 milliárd eurót. Ez összesen 70,1 milliárd eurós többletet eredményezett, ami a 2022-esnél 22 százalékkal, azaz 12,8 milliárd euróval magasabb.
Ez a pozitív egyenleg főként az uniós exporttermékek tartósan magas árainak és az importált termékek csökkenő világpiaci árának köszönhető. Az uniós export fő mozgatórugói a gabonakészítmények, a tejtermékek és a borok voltak. Ami az importot illeti, az EU továbbra is kereskedelmi hiányt tapasztal bizonyos termékkategóriákban, mint például az olajos magvak és a fehérjenövények, a gyümölcsök és a diófélék, valamint a kávé, a tea, a kakaó és a fűszerek. Az Európai Unió továbbra is a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek világelső kereskedője.
Az EU élelmiszergazdasági exportjának az Egyesült Királyság a fő célországa, 22 százalékos aránnyal, 51,3 milliárd euróval. Az Egyesült Államok továbbra is a második, annak ellenére, hogy az EU exportja enyhén csökkent, különösen a szeszes italok és likőrök tekintetében. Kína még mindig a harmadik célország, 6 százalékkal. A sertéshús Kínába irányuló exportja azonban 29 százalékkal csökkent 2023-ban. Nőtt viszont az uniós ágazati kivitel Törökországba, 7 százalékkal, 683 millió euróra és Ukrajnába 18 százalékkal, 533 millió euróra.
2023-ban az EU által exportált három ágazati termékkategória az EU teljes élelmiszergazdasági kivitelének csaknem 30 százalékát tette ki. Az első három kategória a gabonakészítmények és az őrlési termékek voltak, a tejtermékek, valamint bor és boralapú termékek. A legnagyobb értékben 2023-ban a gyümölcs-, dió- és zöldségkészítmények exportja nőtt, 1,3 milliárd euróval, ami 12 százalékos változás 2022-hez képest. Ezt követi a gabonakészítmények és őrlési termékek exportja 1,2 milliárd euróval és 5 százalékkal, valamint az édességek és csokoládé 1,2 milliárd euróval és 12 százalékkal.
Az EU élelmiszergazdasági importja 7 százalékkal csökkent 2023-ban, 158,6 milliárd euróra. A csökkenés összefügg az importált termékek árának alakulásával. A legnagyobb importőr Brazília maradt, amely 2023-ban az EU ágazati behozatalának 11 százalékát adta. Az Egyesült Királyság volt a második, a szigetországi import változatlan maradt. Ukrajna továbbra is a harmadik forrás, 11,8 milliárd eurós értékkel és az uniós import 7 százalékával, ám az Ukrajnából származó behozatal az év vége felé visszaesett a 2021-es szintre. Összességében az uniós import három legnagyobb származási helye a teljes import 28 százalékát tette ki, miközben az EU legalább 1 milliárd eurót importált 30 országból.
A legnagyobb import növekedést Törökország érte el 999 millió euróval, 18 százalékkal, utána következik Egyiptom 566 millió euróval, 41 százalékkal. Jelentős visszaesés volt Argentína, Kína és Indonézia esetében, sorrendben -2,3 milliárd euró -33 százalékkal, -1,5 milliárd euró -15 százalékkal, valamint -1,3 milliárd euró -19 százalékkal. Az EU 2023-ban továbbra is többnyire három termékkategóriát importált, amelyek az EU teljes ágazati behozatalának 40 százalékát tették ki: gyümölcs és diófélék, olajos magvak és fehérjenövények, kávé, tea, kakaó és fűszerek. Ezek a kategóriák együtt 21-22 milliárd eurót tesznek ki, és az EU-behozatal 13-14 százalékát jelentik. A legnagyobb importérték-növekedés 2023-ban a dohánytermékeknél volt 1 milliárd euróval, 27 százalékkal és a zöldségféléknél 793 millió euróval, 16 százalékkal.
