A körforgásos gazdaság célja a termelői tevékenységek és a fogyasztás természeti környezetet terhelő hatásainak mérséklése, valamint a termékekből újrafelhasználható és -hasznosítható alapanyagok erőforrás-hatékony körforgásban való tartása. A digitalizáció terjedésével egyre szélesebb körben osztott meggyőződés, hogy a külső tényezők (nyersanyaghiány, szabályozói beavatkozások) mellett a digitális technológiák bevezetése, alkalmazása támogathatja leginkább a körforgásos gazdaságra való átállást.
Kutatásunk során azt vizsgáltuk, hogy a körforgásos gazdaság értékláncának egyes elemei kapcsán melyek a globálisan leginkább elterjedt digitális jó gyakorlatok, valamint, hogy ezek hazai alkalmazása hogyan befolyásolhatja egyes ágazatok körforgásos működésre történő átállását.
A körforgásos gazdaság szempontjából a leginkább érintett ágazatok az építőipar, a textilipar, az élelmiszeripar, de az elektronikai eszközök újrafelhasználása és a szelektív hulladékgazdálkodás kapcsán is kiemelt figyelmet érdemelnek a digitalizációs megoldások. A leggyakoribb rövid távú körforgásos építőipari cél a hulladéknak tekintett bontási anyagok újrahasznosítása, noha az ágazat számos egyéb kihívással (alacsony intenzitású információcsere, lassú digitalizációs átállás) is szembesül a körforgásos gazdasági megoldásokkal kapcsolatban.
Ebben az ágazatban már önmagában az információáramlás kiterjesztése, fokozása (ágazati bontásihulladék-platformok létrejötte) is jelentősen csökkentheti az ellátási láncból kikerülő bontási hulladék mennyiségét, a hatékony, robotizált válogatási megoldások pedig többek között a bontási hulladék újrahasznosításában jelenthetnek áttörést.
Az élelmiszeriparban a körforgásos szemlélet és a digitalizációs fejlesztések fókuszában az élelmiszerpazarlás csökkentése áll. Ennek egyik hatékony eszköze lehet az élelmiszerkereslet és -kínálat hatékonyabb összehangolását támogató IoT-, illetve mesterséges intelligencia (MI) alapú digitális megoldások fejlesztése.
