Az Egyesült Királyságban a szív- és érrendszeri betegségek sora az egyik leggyakoribb halálozási ok, évente az összes haláleset mintegy negyedét okozzák. Ide tartozik minden olyan állapot, amely a szívet és a keringési rendszert érinti, mint például a szívkoszorúér-betegség, a stroke és a szívelégtelenség – írja az Express.co.uk.
A British Heart Foundation (BHF) szerint az Egyesült Királyságban jelenleg mintegy 7,6 millió ember él szív- és érrendszeri betegséggel, és ez a szám várhatóan növekedni fog. Ha a szív- és érrendszeri betegséget nem észlelik és kezelik időben, akár halálos kimenetelű is lehet.
A szívprobléma néhány jól ismert jele a mellkasi fájdalom és a légszomj. Egy új kutatás azonban felfedett egy figyelmeztető jelet, amely nagyobb valószínűséggel jelentkezik reggel.
A Circulation Research folyóiratban megjelent tanulmány kifejtette, hogy a szívritmuszavarok sokkal gyakoribbak közvetlenül ébredés után.
Az aritmia rendellenes szívritmust jelent, amely általában azt jelenti, hogy a szív túl gyorsan, túl lassan vagy szabálytalanul ver. Ennek tünetei lehetnek például szívdobogás (vagy lüktető érzés a mellkasában), szédülés (olyan érzés, mintha „elájulna”), légszomj, mellkasi diszkomfortérzés, fáradtság érzése.
Az aritmiát okozhatja akár egy veszélyes alapbetegség, például szívkoszorúér-betegség, szívelégtelenség, kardiomiopátia vagy akár szívroham is, de kevésbé súlyos betegségek is kiválthatják, például vírusos megbetegedés, túlzott alkoholfogyasztás, koffein fogyasztása vagy gyógyszerek szedése.
Bármikor „lecsaphatnak”, és akár szívmegállást is előidézhetnek.
A BHF kutatása szerint ezek a „potenciálisan halálos” szívritmuszavarok a kortizol nevű stresszhormon szintjének természetes megugrásával függnek össze, amely a vérünkben a reggeli órákban tetőzik.
A londoni Imperial College kutatói egereken végzett tanulmányukban megállapították, hogy a kortizol a szívsejtek felszínén lévő egy bizonyos fehérjéhez kötődik. A fehérje a sejt egy másik részébe vándorol, ahol befolyásolja azokat a géneket, amelyek szabályozzák, hogy a szívsejtek milyen könnyen továbbítják a szívverést jelző elektromos jeleket. Ahogy a gének aktivitása megváltozik, a szív elektromos impulzusai kevésbé szabályosak, és kaotikusabbak lesznek, amely rendellenes szívritmuszavarokhoz, azaz aritmiához vezet.
James Leiper professzor, a BHF orvosigazgató-helyettese kifejtette: „A kamrai ritmuszavarok bármikor lecsaphatnak, és ha nem kezelik őket, eszméletvesztéshez, hirtelen szívmegálláshoz és halálhoz vezethetnek.”
