2024. április 10. szerda. 6:8
Miközben a világ csodálja a finn iskolarendszert, a közelmúltbeli iskolai lövöldözés rávilágított arra, hogy koránt sincs minden rendben északi rokonaink tanintézményeiben sem. Az iskolákban tapasztalható erőszak már a viertolai iskolai lövöldözés előtt is nagy aggodalmat keltett Vantaaban és egész Finnországban.
Egy éve alkalmam nyílt interjút készíteni a rendkívül nyitott Pertti Anttinennel, Finnország budapesti nagykövetével és szóba került, hogy a finn fiatalok egyre kevésbé vállalnak második vagy harmadik gyermeket. Az élve születések száma 2022-ben több mint 150 éve a legalacsonyabb volt, a halálozások száma pedig a legmagasabb a háborús évek óta. Mi ez, ha nem a halál kultúrájának a térnyerése? Félreértés ne essék, a legtöbb országban sajnos hasonló a helyzet. A halálozások száma Magyarországon is meghaladja az élve születésekét: a 2022-es népszámlálás adatai alapján népességünk már 9 millió 604 ezerre csökkent.
Kicsit messziről indultam, de nem lennék meglepve, ha a közeli jövőben szociológiai tanulmányok sora foglalkozna a demográfiai vonatkozásokkal is a skandináv, illetve a finn iskolákkal kapcsolatban. Joggal lehet ugyanis feltenni a kérdést: milyen folyamatok vezettek oda, hogy árnyalódik róluk a kép? Ezúttal tehát nem a történet pozitív pedagógiai oldalára gondolok, és nem is például arra, hogy a legtöbb esetben egy értelmi fogyatékkal élő finn fiatal is kiválóan beszél angolul. Mert ez így van, volt alkalmam megtapasztalni többször is. Ugyanakkor azt is kár volna tagadni, hogy napjainkban mennyire ki vannak szolgáltatva a finn fiatalok a tengerentúli, nyugati világ becsapós, finoman fogalmazva „kevésbé életigenlő” szellemi, kulturális irányzatainak, amely valójában a halál kultusza. Nem mindenki érti vagy fogadja el persze ezt. Ehhez némileg ismerni kell Finnországot és a finn embereket – délen és északon.
Nekem volt alkalmam megtapasztalni egy egészen másfajta Finnországot 50 évvel ezelőtt, és az elmúlt évben láthattam azt is, hogyan változott pozitív, de negatív értelemben egyaránt. A korábbi Finnország kicsit zártabb volt, az említett pusztító irányzatok természetesen jelen voltak már akkor is az országban – ahogy mindenütt jelen vannak –, de kevésbé szabadultak el úgy, mint manapság. Ahogyan nyugatabbra sem voltak annyira dominánsak akkoriban. Fél évszázad alatt azonban sokat változott, nyitottabb is lett a világ, ami sok szempontból egyáltalán nem rossz. Ám az országhatárokon átívelő nemzetközi céghálózatok mellett megnőtt a többségükben többnemzetiségű nemzetközi bűnbandák ténykedése is. Utóbbi például Svédországban ma kétségkívül látványosabb, mint a finneknél, de a kábítószer – amely az említett bűnbandák bevételi forrásának a felét teszi ki – Finnországban, a finn fiatalok körében is jelen van. A témát a kortárs finn irodalom is felfedezte, Salla Simukka 2013-ban megjelent regénye, a Punainen kuin veri (magyarra Panka Zsóka fordította le, Vérvörös címmel) valósághűen mutatja be ezt.
Azt már a finn sajtó derítette ki pár nap alatt, hogy tavaly kétszer is bántalmaztak egy kiskorút Nagy-Helsinki Vantaa városrészében, abban a Viertola iskolában, ahol április 2-án egy 12 éves diák három tanulót meglőtt, az egyikük bele is halt sérüléseibe. Nos, ebben az iskolában, ahol Finnországban sem megszokott módon – ahogy a szülői munkaközösség egyik vezetője egy tavalyi interjúban fogalmazott – „minden diák ösztöndíjat kap, mert megérdemli”, a múlt évben egy 12 éves fiatalt vertek össze éppen a tanítási nap közepén. Az iskola folyosóján ütötték és rúgták, majd hat hónappal később iskolába menet egy erdőbe becsalogatva ismét megverték. A történtekről térfigyelő kamera felvételei is készültek, az iskola gyermekvédelmi feljelentést tett és bűnügyi nyomozás is indult. Az első eset nyomozását lezárták (az elkövető 15 év alatti volt), a második vizsgálata még folyamatban van.
Ez a történet azonban korántsem egyedi. A kelet-uusimaai rendőrség (Uusima Finnország történelmi tartománya, ma már Helsinki-Uusima régióról is beszélnek) már a járvány idején figyelmeztetett arra, hogy akár hetente is be kell avatkoznia a régió iskoláiban az azokban történő zavaró, nem megfelelő magatartásformák és viták miatt. A rendőrség akkoriban még ritkaságnak minősítette a súlyos erőszakot. A finn Központi Bűnügyi Rendőrség 2022-es nyomozása során ugyanakkor már megállapították, hogy 2015 óta megszaporodtak az erőszakos helyzetek a finn iskolákban. Pontos statisztika nincs, mert a rendőrség nem rögzít minden iskolalátogatást. Ez azonban nem változtat azon: sajnos nem az újságírói fantázia szüleménye, hogy robbanásszerűen megnőtt az erőszak a fiatalok körében Finnországban. Több az erőszak, és megváltozott a formája. Előfordult az is, hogy a bántalmazott gyerekről mémeket készítettek, és hamis közösségi profilt hoztak létre a nevében. Mert a fiatalok körében az erőszakot ma már a gúny, kirekesztés, fenyegetés is jelenti, nem beszélve a butaságok terjesztéséről és a céltudatos rágalmazásról is a közösségi médiában. A tettlegesség csak ezután jön – és ha nem sikerül lépni időben, általában bekövetkezik. És bárhol. Nemcsak a finn iskolákban.
A szerző újságíró
