„Mi az elmúlt két évben sikerrel óvtuk meg Magyarországot a háborútól, sikerrel vertük vissza az összes olyan kísérletet, amely minket a háborúpárti táborba akart belenyomni. És sikerrel álltunk ellen minden olyan nyomásnak, amely olyan döntések meghozatalára kényszerített volna minket, amelyek a háborút időben és térben kiterjesztették volna” – sorolta.
Majd kifejtette, hogy az Európai Unió minden más tagállama valahogyan belesodródott a háborúpárti táborba, s az, hogy hazánk ebből ki tudott maradni, csakis a kontinensen egyedülálló politikai stabilitás miatt volt lehetséges, amely a kétharmados parlamenti többségből következik.
„A NATO-ban egy olyan ország van, amely nem szállít és soha nem is szállított fegyvereket Ukrajnába, azok mi vagyunk. Most már a szlovákok a másodikak, de ők a múltban szállítottak fegyvert” – tudatta.
Ennek kapcsán pedig rendkívül veszélyesnek nevezte azokat a nyilatkozatokat, amelyek már szárazföldi erők küldéséről szólnak. És szavai szerint egy-egy félresiklott, félreértelmezett megszólalás ilyen feszült helyzetben drámai következményekkel járhat, ezért fontos a kommunikációs csatornák nyitva tartása, ahogy annak Magyarország jó példáját adja.
Szijjártó Péter a pódiumbeszélgetésen leszögezte, hogy a csatatéren Oroszországot nem lehet legyőzni, ez egy atomhatalom esetén nem elképzelhető, ugyanakkor a nyugati katonai támogatás miatt Ukrajna térdre kényszerítése sem várható, így előbb-utóbb mindenképp diplomáciai rendezésre fog sor kerülni.
„A kérdés, hogy mikor zárul tárgyalásokkal a háború. És minden egyes nap, ami a háborúval telik, újabb halottakat, újabb pusztítást hoz, újabb veszélyét hozza a háború továbbterjedésének” – fogalmazott.
Ennek kapcsán pedig azon reményét fejezte ki, hogy Donald Trump nyer az amerikai elnökválasztáson, és hivatalba lépését követően kellő erővel tud majd fellépni a béketárgyalások megindítása érdekében.
Az eddigi EU-s stratégiát kudarcosnak minősítette ez ügyben, mondván, hogy a szankciók jobban fájnak Európának, mint Oroszországnak, a konfliktust pedig az izolálás helyett globalizálni sikerült, miközben a kontinens versenyképessége és biztonsága folyamatosan romlik, ezért éles fordulatra lenne szükség.
Elmondta, hogy több EU-s kollégája is hasonló álláspontot képvisel, ugyanakkor a liberális mainstream nyomása és az instabil, törékeny politikai konstrukciók, a koalíciós kényszer miatt nem mondhatják azt, amit gondolnak.
„Nálunk ezek nem szempontok, egy kétharmados többséggel ezek nem létező megközelítések” – húzta alá, hozzátéve, ezért van az, hogy egyes partnerei nyíltan nem, de sms-ben támogatásukról biztosítják.
„Ez a képmutatás jellemzi sajnos az egész európai politikát ma, főleg a háborús politikát” – vélekedett.
A miniszter ezzel kapcsolatban az Oroszországgal folytatott energiaügyi együttműködésre külön kitért. „Tehát van egy elképesztő képmutatás, hogy mindenki rázza az öklét az oroszokra, s amikor pedig hátat fordítunk, akkor hopp, gyorsan a biznisz megvan, aztán megint rázzák az öklüket” – jelentette ki.
„A kis államoknak nem adatott meg az a luxus, hogy mást mondjanak, mint amit csinálnak. Nekünk azt kell csinálnunk, amit mondunk, meg azt kell mondanunk, amit csinálunk. A nagyoknak nem. Elég erősek ahhoz, hogy másként cselekedjenek és másként beszéljenek” – közölte.
„Szóval csak azt akarnám mondani, hogy attól, hogy kicsik vagyunk, és nem a miénk a világ legnagyobb hadserege, attól még a nemzeti érdek képviseletét feladni nem szabad” – összegzett.
