A Guano Apes nem hagyja magát a trendek által befolyásolni: ahelyett, hogy alávetették volna magukat a piaci mechanizmusoknak, a németországi zenekar megszabadult azoktól. Ahelyett, hogy minden évben új lemezt adnának ki, inkább akkor lépnek színpadra, amikor a zsigereikben érzik a viszketést.
És onnantól kezdve ez tiszta extázis: ezt mindenki tudja, aki részese volt az első posztpandémikus turnénak, vagy átélte a nagy fesztiválok erőteljes koncertjeinek egyikét. A nyitó You Can’t Stop Me első taktusaitól kezdve az összes klasszikus
Guano Apes-himnuszon át egészen a ráadást jelentő Lords of the Boards utolsó zúzós akkordjáig, a Guano Apes szabad utat engedett a bennük élő vadállatnak és felrázott minden közönséget.
Ez egyébként szintén úttörőnek mondható: miközben a világ egyre digitálisabbá válik, a Guano Apes az árral szemben halad és inkább az analógot követeli. Vagy ahogy ők maguk fogalmaznak:
„Közelebb vagyunk a majmokhoz, mint a mesterséges intelligenciához. És az emberekben, az óvilági majmokban rejlik egy ősi erő: a szabadságvágy. Ezt támogatjuk tonálisan, a közönségünkkel együtt, mintegy három évtizede. A mesterséges intelligencia okozta fordulat és a digitalizáció miatti elszakadás közepette az ember természethez való kapcsolatának megértése fontosabb, mint valaha. Kézzel készített hangjainkkal szeretnénk visszahozni a belső iránytűt a közönséghez, egy tonális pofonnal visszaállítani az alapbeállítást, és ezzel felszabadítani a belső majmot.”
