MH
2024. április 11. csütörtök. 21:23
A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elismerő oklevéllel fejezte ki köszönetét Mario López Magdalenonak, a Magtel vezérigazgatójának az 1992-es sevillai világkiállítás Makovecz Imre által tervezett Magyar Pavilonja megmentéséért. A spanyol üzleti szakember vásárolta meg az MMA alapító, örökös tiszteleti elnöke által megálmodott, de az elmúlt évek alatt erősen leromlott állapotú épületet, biztosítva ezáltal a Magyar Pavilon rövid időn belüli, teljes körű rekonstrukcióját.
Az 1992-es sevillai világkiállítás Magyar Pavilonja különös jelentőséggel bír nemzeti kultúránk szövetében – szögezte le Mario López Magdalenonak írt levelében Turi Attila, az MMA elnöke. Makovecz Imre, a – részben ezen épület megépítéséért is –számos nemzetközi elismerésben részesült építész a XX. századvég legnagyobb hatású, a nemzeti és az európai kultúrát összefüggésben kezelő magyar építőművésze volt. A politikai rendszerváltás, a kétpólusú világ összeomlásának sajátságos időszakában kapta Magyarország kormányától a megbízást a sevillai világkiállítás nemzeti pavilonjának megtervezésére. A spanyol rendezők – a megkülönböztetett figyelem bizonyítékaként – önálló épület felépítésére adtak lehetőséget a „keleti blokk” közép-európai országainak, kifejezve és elismerve ezzel azok – s így Magyarország – Európához tartozását.
A rendkívüli lehetőséget –nemcsak a tervezést, de a teljes megépítést is – Magyarország rendszerváltás utáni első szabadon, demokratikus keretek között megválasztott polgári kormánya azért bízta Makovecz Imrére, mert ebben az építészeti felfogásban látta meg sajátos kultúránk megmutatkozását – hangsúlyozta az elismerő oklevél odaítélése alkalmából írt levelében az MMA elnöke. Turi Attila személyes örömét kifejezve felidézte, hogy építészként és műszaki vezetőként a pavilon megvalósításának egyik résztvevője lehetett – Csernyus Lőrinc akadémikussal együtt. Makovecz Imre épülete megbecsülést és elismerést vívott ki mind az EXPO hatóságok, mind a világ közvéleménye előtt. 1992-ben az épületet meglátogatta –akkor még walesi hercegként – III. Károly angol király, aki elismerő szavakkal méltatta az ott végzett munkát.
Makovecz Imre épületét az andalúz kulturális kormányzat és a szakma – a sevillai világkiállításnak helyszínül szolgáló Cartuja-sziget (Karthauzi-sziget) több, csupán ideiglenes pavilonjától eltérően – kiemelt kulturális értéknek tekintette. Az Expo’92 zárása után egy befektetői csoport egyszer már megvásárolta, majd továbbadta az épületet, de a tervezett kulturális központot anyagi gondjai miatt nem tudta megvalósítani. Mario López Magdaleno mostani döntésével biztosította az épület hosszú távú fennmaradását, rekonstrukcióját és megteremtette művészettörténeti jelentőségéhez méltó hasznosításának lehetőségét.
