MH/MTI
2024. április 11. csütörtök. 16:29
Az Európai Unió (EU) legjelentősebb, felfedező kutatásokat támogató szervezete, az Európai Kutatási Tanács csütörtökön tette közzé Advanced Grant pályázata nyerteseinek névsorát. A benyújtott 1829 pályázat közül 255 (13,9 százalék) nyert el összesen 652 millió euró (254,11 milliárd forint) támogatást.
A nyertesek között Stipsicz András (HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, MTA Kiváló Kutatóhely) Fizikai és műszaki tudományok kategóriában, Pál Csaba (HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont, MTA Kiváló Kutatóhely) pedig Élettudományok kategóriában folytathat kutatócsoportjával ötéves kutatási programot az uniós szervezet támogatásával – írták a közleményben.
Stipsicz András az alacsony dimenziós topológia és a kontakttopológia szakértője, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet igazgatója, aki korábban már elnyerte a hazai Élvonal- és a Lendület-pályázatok támogatását, és 2012-ben egy ERC Advanced Grantet is.
A tájékoztatás szerint támogatást nyert kutatási programjának címe Knots and Surfaces on four-manifolds (Csomók és felületek négydimenziós sokaságokon). Mint írták, a négydimenziós sokaságok meglehetősen furcsák más dimenziós sokaságokhoz képest, ugyanis számos érdekes jelenség van, amelyek csak négy dimenzióban fordul elő.
A 2 millió eurós (több mint 779 millió forint) támogatással induló projekt fő célja olyan módszerek és megközelítések kidolgozása, amelyek segítségével jobban meg lehet érteni ezeket a különleges objektumokat. Megközelítésükben a legfőbb újdonság a csomóelméleti módszerek szisztematikus használata.
Pál Csaba a HUN-REN SZBK Biokémiai Intézetének tudományos tanácsadója, aki két alkalommal is elnyerte a Lendület-ösztöndíjat, és immár harmadik alkalommal nyeri el az ERC támogatását (2008: ERC Starting Grant és 2015: ERC Consolidator Grant).
Az öt évre szóló, 2,5 millió eurós (974,35 millió forint) támogatással kutatócsoportjával az antibiotikum-rezisztencia kialakulásának háttérmechanizmusaira fókuszál. Kutatásaikkal azt vizsgálják, hogy a kórokozók ellenállóképessége kialakul-e laboratóriumi körülmények között, és ha igen, milyen mechanizmusok révén. Molekuláris adatbázisok felhasználásával tervezik igazolni, hogy az ellenállóképességet biztosító, laboratóriumban megfigyelt mutációk már ott vannak a természetben és a kórházakból származó baktériumokban is. Emellett talán a humánbélflóra hasznos baktériumai is tartalmazzák őket. A kutatók eredményeik alapján javaslatokat tesznek arra, hogyan lehetne jobb antibiotikumokat fejleszteni.
