A tárca szerint ez a számokat tekintve azt jelenti, hogy Magyarországon a GDP 2024-ben 2,5 százalékkal, 2025-ben pedig 4,1 százalékkal fog növekedni. „A kormány mindeközben azon dolgozik, hogy Magyarország fejlettsége 2030-ra elérje az Európai Unió fejlettségi szintjének 90 százalékát” – hangsúlyozza a közlemény.
A tárca rámutat: a GDP-növekedés 2024-re várt 2,5 százalékos mértékét nem a beruházások elhalasztása, hanem a külpiacok – közte legfontosabb kereskedelmi partnerünk, Németország – gyengélkedése, továbbá a vártnál lassabban helyreálló európai konjunktúra határozza meg. „A gazdasági növekedés és az egyensúly kéz a kézben jár, ennek feltételeit termeti meg az idei 4,5 százalékra visszaszorított költségvetési hiány, illetve ehhez illeszkedik a GDP várt növekedése is” – írta meg az NGM.
A magyar gazdaság és a növekedés alapjai stabilak: 2010-hez képest 1 millió új munkahely jött létre, így a foglalkoztatottak száma meghaladja a 4,7 millió főt; a regisztrált álláskeresők száma történelmi mélyponton van; az infláció a kormány hatékony intézkedéseinek köszönhetően összeomlott, így szeptember óta újra nő a reálbér; miközben folyamatosan áramlik az országba a külföldi működő tőke.
„A növekedés újraindítását mindemellett a hitelezés helyreállása, a beruházási aktivitás növekedése, az exportteljesítmény fenntartása és a munkaerőpiaci aktivitás további növelése mellett, a reálbérek határozott növekedése következtében bővülő fogyasztás is jelentős mértékben támogatni fogja” – mutat rá az NGM, amely szerint a hosszútávon is fenntartható, dinamikus gazdasági növekedés elérése érdekében került kidolgozásra a kormány versenyképességi stratégiája is, amely közel 1300 piaci szereplő megkérdezésén alapul.
A versenyképességi stratégia 6 kiemelt ágazatra fókuszál: a járműipar, élelmiszeripar, egészségipar, alapanyagipar, információs és kommunikációs technológiák, kreatívipar.
A gazdaság újraindítása, valamint a fenntartható és dinamikus gazdasági növekedés elérése érdekében a magyar gazdaság dualitásának oldására van szükség, ugyanis a külföldi tulajdonú cégek ma két és félszer hatékonyabbak, mint a hazaiak, hangsúlyozza az NGM.
A dualitás oldása érdekében az alábbi négy lépést kell megvalósítani a tárca szerint:
- A hazai vállalatokat erőteljesebben kell integrálni a termelési láncokba. Cél, hogy a hazai „Tier 1 és ”Tier 2„ beszállítók aránya elérje az 50 százalékot.
- Hazánkban több mint 20 olyan nemzeti bajnok van, ezt a kört 40-re kell bővíteni.
- Az exportképes kisvállalatok számát a jelenlegi 15 ezerről 20 ezerre szükséges növelni.
- Fokozni kell a kifektetéseket, a profitegyenleg hiányát 0-ra kell csökkenteni.
Mindezen lépések azt eredményezik, hogy Magyarországon 2030-ra a GDP-arányos export mértéke elérje a 100 százalékát, miközben tovább folytatódik a gazdasági fejlettség felzárkózása, zárul az NGM közleménye.
