– Nehéz eldönteni, hogy ezt fenyegetésnek szánta az ukrán elnök, vagy kétségbeesettség részéről?
– Mind a kettő, segélykiáltás és fenyegetés egyszerre. Nagyon kellene most Ukrajnának valamilyen hadianyag-utánpótlás. Elsősorban légvédelmi eszközök, illetve olyan lőszerekre lenne szüksége, amelyeket a meglévő fegyverekkel tudnak használni. Egyértelműen látni, hogy az oroszok Bahmuttól észak-nyugat felé, hosszabb távon Harkiv irányába haladnak a támadásokkal, és nagyobb településeket szeretnének elfoglalni, de úgy tűnik, hogy Harkiv lenne a végső cél. Ezzel egy nagyobb területet tudnának magukhoz csatolni. Ennek elhárítására Ukrajna jelenleg nem képes. Ezért mondják az amerikaiaknak, hogy nélkülözhetetlen számukra a 60 milliárd dollár, mert ebből az összegből tudnák a támadás megállításához feltétlenül szükséges fegyvereket megvásárolni. Másrészt egy önigazolás, amivel azt kívánják hangsúlyozni, hogy mi ugyan veszíteni fogunk, ha az oroszok ilyen lendülettel támadnak tovább, de ezért nem mi vagyunk a felelősök, hanem önök. Mind a két kifogást figyelembe kell venni – fogalmazott Kis-Benedek József.
Kis-Benedek József
Fotó: Facebook/Kis-Benedek József
– Nagy kérdés, hogy milyen tartaléka van Ukrajnának, amivel ellen tud állni az orosz hengernek?
– Azt lehet látni, hogy azok az eszközök már elfogytak, amelyek még a volt Szovjetunió időszakából rendelkezésre álltak Ukrajna számára. Az új eszközökből nyilvánvalóan van még néhány hónapra elegendő stratégiai tartalék, de azokat nem illik felélni. A katonai elvek szerint azokat a végső helyzetre kell tartalékolni, amikor már tényleg nem lehet máshoz nyúlni. Csupán néhány hétre elegendő légvédelmi eszközökkel rendelkeznek, de azok sem olyan típusúak, amelyeket a jelenlegi helyzetben eredményesen használhatnának. Az Iszkander rakétákkal szemben csak nagyon kevés hatékony nyugati eszközük van. Egyértelműen Patriotokra lenne szükség, hogy a nagyobb városok védelmét képesek legyenek biztosítani.
– Mi történik, ha továbbra is ilyen nyögvenyelősen kapja Ukrajna a fegyvereket? Az összeomolás is fenyegeti?
– Össze nem omlik, mert pontosan úgy, ahogy fogalmazott, nyögvenyelősen, de kapja ezeket, amelyeket az Európai Unió is mozgósított. Nem csak amerikai és európai támogatásokról beszélünk, hanem máshonnan is érkezik segítség, például a Távol-Keletről. Japán nem fegyverrel, hanem a beszerzéseket lehetővé tevő pénzzel támogatja Ukrajnát. Összeomlás azért sem fenyeget, mert az amerikai és az európai érdekek a háború fenntartására irányulnak. Ehhez biztosítanak eszközöket, de jelentősebb készleteket nem küldenek, amelyek nélkül az ukránok komolyabb ellentámadásra nem is lehetnek képesek. Hiába beszélnek most arról, hogy a nyár derekán majd indítanak egy nagyobb támadást Oroszország irányába, ennek jelenleg semmilyen realitása nincs. Ugyanakkor olyan eszközökkel rendelkeznek, amelyekkel bosszantani tudják az oroszokat, sőt nem csupán bosszantani, hanem komoly problémákat okoznak, gondolok itt az üzemanyag-ellátáshoz szükséges objektumok elleni támadásokra. Ezeket saját gyártmányú drónokkal nagy területen elég hatékonyan támadják. Az oroszok pedig Ukrajna energetikai rendszerét veszik célba az ország egész területén.
– Mennyire fenyeget a háború kiszélesedése, amelyet nem csupán a francia elnök, Macron emleget, hanem nemrég Vilniusban Molotov-koktélt dobtak az orosz nagykövetség területére?
– Önmagában egy Molotov-koktél nem olyan veszélyes provokáció, sokkal inkább az üzenete az, hiszen a nemzetközi megállapodások alapján a diplomáciai képviseleteket nem illik támadni. Ez egy kihívás az elfogadott diplomáciai normákkal szemben. Ez a gondolkodás eszkalálhatja a háborút, mert elég gyakran válaszlépések követik a provokációkat.
– Milyen üzenete van annak az ukránok felé, hogy az amerikai elnök, Joe Biden arra kérte Dániát, hogy Ukrajna helyett inkább Argentínának szállítson F–16-os vadászgépeket?
– Az F–16-osok Ukrajnába szállítása nagyon sok akadályba ütközik. A politikusok nagyon könnyen eldöntötték, hogy szállítanának ilyen gépeket, ám a gyakorlatban sokkal problémásabb a megvalósítás. Az oroszok ugyanis azonnal bejelentették, hogy még azt a helyet is megtámadják, ahonnan ezek a gépek elindulnak, akkor is, ha ez nem Ukrajnában van. Ezen kívül Ukrajna repülőtereit nagyon rendbe kellene tenni, hogy képesek legyenek ilyen repülőket alkalmazni, mert az F–16-osoknak nagyon tiszta pályákra van szükségük, hiszen a levegőbeszívó csövük a gép alján van elhelyezve. Az oroszok már megtámadtak olyan ukrajnai repülőtereket, amelyek Nyugat-Ukrajnában vannak, és ahonnan tervezték az F–16-osok bevetését. Ha pedig a felszállást egy NATO-ország területén hajtanák végre, mondjuk Lengyelországban, akkor az oroszok felfoghatják úgy, hogy Lengyelország közvetlenül belépett a háborúba, hiszen a területét rendelkezésre bocsájtaná. Mindez egy nagyon komoly eszkalációval fenyegetne.
– Többször lehetett hallani, hogy a Biden-adminisztráció szeretné az amerikai választásokig nyugvó pontra juttatni a háborút. Lát erre esélyt?
– Nem esélytelen az elképzelés, de csak akkor, ha több irányú politikai egyeztetések indulnak. Pillanatnyilag ez nem látszik, mert a politikai tárgyalások csak nagyon mélyen a háttérben zajlanak, és olyan formában, amelynek komoly hatása a háború befejezésére nem lehet. A Biden-adminisztráció azt vallja, és hirdeti lépten nyomon, hogy Oroszország nem győzhet, Ukrajnát mindenképpen támogatni kell. Ez nagyon szép kijelentés, ugyanakkor látni kell, hogy a gyakorlatban más érvényesül, amikor azt figyeljük, mit adnak, és mit nem adnak az ukránoknak. Elméletben támogatják, gyakorlatban már jóval kevésbé, ami azt jelenti, hogy alacsonyabb szinten zajlik a háború, és az egész helyzet az oroszoknak kedvez.
