Ez a folyamat számos formában jelentkezhet, például ha a vér egyes helyeken pang, vagy egy fertőző betegség a vérbe jutva serkenti a véralvadást is.
A vérlemezkék (trombociták) a csontvelőben képződő, a vérben keringő, sejtszerű képletek. A véralvadásban és a sebgyógyulásban betöltött szerepük elsődleges fontosságú: amikor vérzés keletkezik a testben, a vérzés helyén összegyűlnek, összecsapódnak, létrehozva egy dugót, amivel eltömik a sérült érszakaszt. A vérlemezkék a mechanikus vérzéscsillapítás mellett olyan anyagokat is kibocsájtanak, amelyek segítik a véralvadást a sérült területen.
A testünkben lejátszódó véralvadási folyamatok megfelelő működése elengedhetetlen az egészség megőrzéséhez, a sérülések gyógyulásához. A trombózis kockázatát jelentősen növeli az érszűkület és az érelmeszesedés, utóbbi esetben a plakk-képződés következményeként is megindulhat a vérlemezkék összetapadása és a vérrögképződés.
A vérrög által elzárt ér helye szervtől függően befolyásolja a tünetek megjelenését.
A leggyakoribb sürgősségi ellátást igénylő trombotikus kórképek között szerepel a szívinfarktus, amikor a vérrög okozta érelzáródás a szívizmokat tápláló erek valamelyikében történik és súlyos zavart okoz a szívműködésben. Általános tünetei lehetnek a mellkasi fájdalom és nyomásérzet, a mellkasból végtagokba vagy nyakba kisugárzó fájdalom, a légszomj, gyengeség és a verejtékezés.
A tüdőembólia a vérrög okozta érelzáródás a tüdőben történik, ami általában a mélyvénás trombózis szövődményeként alakul ki (a lábban képződő vérrög tüdőereket zár el). Általános tünetei a légszomj, a mellkasi fájdalom, a vér köhögése, az izzadás, a gyors szívverés és a szédülés.
A stroke a vérrög okozta érelzáródás és súlyos funkciózavar az agyban. A stroke-ra utaló jellegzetes tünetek az arc, a kar vagy a láb egyik oldali, hirtelen fellépő érzéketlensége, az egyik testfél zsibbadása, a féloldali végtaggyengeség vagy bénulás, a beszéd vagy beszédértési zavar, a lefelé görbülő száj és a szédülés, egyensúlyproblémák.
Vérrög a végtagokban, amikor csak az egyik végtagon megjelenő duzzanat, érzékenység, bőrpír és a vérrög által elzárt terület környékén kialakuló melegérzés jellemzi. Ilyen kórkép a mélyvénás trombózis, ami akkor következik be, ha vérrög alakul ki az egyik vénában. Akár tünetmentes is lehet, de a szövődmények, így például a tüdőembólia veszélye ilyenkor is fennáll.
Fiatal, egészséges embereknél ritkán fordul elő kóros vérrögképződés, azonban egyes tényezők növelik a trombózis kialakulásának veszélyét. Ilyen kockázat lehet a kevés mozgással járó állapotok, az ágyhoz kötöttség, a túlsúly, a dohányzás, a hormonális fogamzásgátlók szedése, a terhesség, krónikus gyulladásos betegségek, a 65 év feletti életkor vagy a rosszindulatú daganatok.
A vérrög kialakulása súlyos következményekkel járhat, ha a véralvadást szabályozó folyamatok egyensúlya felborult, és a rög nem tud időben felszívódni. A lehetséges szövődmények, így például a trombózis kialakulásának kockázata és a trombózis okozta állapot súlyossága sok mindentől függ. A hosszú távú szövődmények attól függnek, hogy mely szerv szövetei érintettek, és milyen hosszan tartott az érelzáródás. Az érelzáródás miatti visszafordíthatatlan szövetelhalás orvosi szóval az infarktus.
A helyes életmód nagyban csökkenti a vérrögképződés kialakulási esélyét. A rendszeres testmozgás és a kiegyensúlyozott, helyes táplálkozás mellett a fentebb már felsorolt hajlamosító tényezők figyelembevételével minimalizálható a vérrögképződés lehetősége. Mivel az érelmeszesedés jelentősen növeli a vérrögképződés és a szövődményes szív-érrendszeri betegségek kockázatát, ajánlott mielőbb leszokni a dohányzásról, illetve kiemelten fontos egyes krónikus betegségek, így például a cukorbetegség és a magasvérnyomás-betegség karbantartása is.
A magasabb vérrögképződési kockázattal járó életesemények során kompressziós harisnya (gumiharisnya) viselése és véralvadásgátló gyógyszerek alkalmazása is szükséges lehet. Csonttörést vagy műtéti beavatkozást követően, illetve krónikus betegség megléte esetén, mindig követni kell a kezelőorvos utasításait a vérrögképződés megelőzése és a szövődmények elkerülése érdekében.