Nagy névsor: Csoóri Sándor elnök, Bíró Zoltán főszerkesztő, helyettese Alexa Károly és a szerkesztők: Bakos István, Csengey Dénes, Csurka István, Dippold Pál, Drobek Ödön, Fekete Gyula, Für Lajos, Kiss Gy. Csaba, Lezsák Sándor, Markovics Mara, Nagy Gáspár, Varga Csaba és tiszteletbeli tagként Püski Sándor.
Nagyon akartam dolgozni, ezért még a lap tartalmi és szerkezeti ügyeinek beindítása előtt megbíztak azzal, hogy szedjem össze a szerkesztők adatait. Csurka István és az éppen az Egyesült Államokban körutazó Nagy Gáspár hozzátartozói meglehetős gyanakvással fogadtak, szokatlan volt az efféle, az államhatalomtól független szerveződés. A személyi számokat és a születések helyét, idejét azért begyűjtöttem, és átadtam Berky Ferenc Györgynek.
Ahogy közeledett a megjelenés kitűzött ideje, úgy szaporodtak a szerkesztői értekezletek. Ezek nagyrészt különböző vendéglátóipai egységekben zajlottak. Nem volt ugyanis még egy állandó helyünk. Ezt később a Művelődési Intézetben a nagy próbaterem melletti néhány szobában kaptuk meg Vitányi Ivántól. A tartalmi munka tehát elkezdődött. Bíró Zoltán irányításával a némelykor türelmetlen szerkesztőségi tagok óriási ötletparádékat rendeztek. Névsorokat állítottak össze, írók, költők, képzőművészek nevei pattogtak az asztalok fölött, aztán valahogy mégiscsak kialakult a Hitel szerkezeti rendje. Nem voltak bebetonozott rovatok, inkább a szerkesztők szakterületének megfelelően oszlott el a munka, Für Lajos a Nemzet és hagyomány történelmi tárgyú írásait gondozta, Alexa Károly az irodalmat, Kiss Gy. Csaba a Világ Szem, meglehetősen idétlen nevű, nem magyar tárgyú, leginkább közép-európai tárgyú írásokat, a többiek pedig hozták a minőségi kéziratokat, vagy önálló rovatokat írtak kéthetente. Ilyen volt Csurka István, Csengey Dénes és Fekete Gyula.
Jó néhány értekezletet végig kellett ülni ahhoz, hogy a lap külső formája is megszülessen. Alaptétel volt, hogy minden lehet, csak ne legyen olyan, mint amilyen lapok már vannak. Melocco Miklós feladata volt a címlap elkészítése. A szokatlan formátumú címlapon ott kiabált: független irodalmi, társadalmi, kritikai lap. Fent az évszám és a lapszám csíkja volt, középen nagy betűkkel a cím, ami alatt egykarú piaci mérleg rajza integetett. Az első évfolyam első száma 1988. november 2-án jelent meg.
A Hitel lapjainak küllemét Drobek Ödön tervezőszerkesztő irányításával két kedves hölgytipográfus, Balogh Ágnes és Urbán Judit alakította ki. A feketén kívül csak kék léniák segítették elő az anyagok rendezettségét. Az illusztrációk a kortárs magyar képzőművészet nagyjaitól származtak, a Rézkarcoló Művészek Egyesületének vezetője, Koller Mihály galériájának minden darabját használhattuk a lapban. Így került bele a Hitel második számába a világhírű grafikus, Szalay Lajos munkáinak sora. Az első lapot Pati Nagy Bence és Szebeni András művészi fotói színesítették a fekete-fehérben, de ott volt Orosz János és Wiederkomm Ervin grafikája is – az utóbbiakat Csoóri Sándor kommendálta. 1988. november 2-án elindult a Hitelben Czakó Gábor Újabb magyar rémmeséinek sorozata, a történeteket Banga Ferenc illusztrálta, és ott volt a huszonötödik oldalon Esterházy Péter Elefántcsonttorony rovatának első darabja: A tárgy dicsérete.
