A kiadvány megjegyzi, hogy a brit kormány soha nem tett közzé hivatalos adatokat az országban lévő orosz vagyon teljes értékéről, de szakértők becslése szerint eddig 18 milliárd font értékű egyéni vagyontárgyakat fagyasztottak be, valamint az orosz központi bank Nagy-Britanniában lévő, mintegy 26 milliárd font értékű vagyonát.
„A valóság az, hogy Nagy-Britannia valószínűleg soha nem fog pénzt kapni Oroszországtól. A Politico számos szankcióval foglalkozó jogásszal és politikai szakértővel beszélt, akik mind azt mondják, hogy bármennyire is „bolygatják a politikusok a dolgokat”, nem lesz semmilyen törvényes jog a befagyasztott orosz pénz, ingatlan vagy egyéb vagyon visszaszerzésére” – írja a kiadvány.
A közvetlen vagyonelkobzással kapcsolatos jogi kérdéseken túl a brit tisztviselők felismerik, hogy a befagyasztott orosz vagyon hasznos eszköz lehet a jövőbeli béketárgyalásokon. Az egyik szakértő szerint a tartós vagyonelkobzás kevésbé valószínűvé tenné, hogy valaha is sor kerülne ilyen tárgyalásokra.
A névtelenül nyilatkozó nyugati tisztviselő azt is megjegyezte, hogy a pénz elkobzása esetén a szankciók ereje csökkenne.
„A szankciókat olyan intézkedésként vetjük ki, amelyet ideiglenesnek és egy adott helyzetre adott válasznak szánunk. De nyilvánvalóan, ha megpróbáljuk lefoglalni a vagyont, az egy állandó ügy lesz” – mondta a tisztviselő.
A Politico megjegyzi, hogy még ha az Egyesült Királyság bele is egyezik abba, hogy részt vegyen az állami vagyon elkobzásában a G7-ek keretében, a jogászok szerint kevés az esélye annak, hogy a személyes vagyon bárhová is kerüljön.
Az ukrajnai különleges művelet kezdete óta az EU és a G7-országok befagyasztották Oroszország devizatartalékainak csaknem felét, mintegy 300 milliárd euró értékben. Mintegy 200 milliárd eurót az EU-ban tartanak, főként a világ egyik legnagyobb elszámolási és klíringrendszerének, a belga Euroclearnek a számláin. Az EU tárgyalásokat folytat arról, hogyan lehetne felhasználni Oroszország befagyasztott vagyonát Ukrajna újjáépítésének finanszírozására. Az Európai Központi Bank arra figyelmeztetett, hogy ez hosszú távon reputációs kockázatot jelenthet az európai valuta számára, és sürgette, hogy „tekintsenek túl ezen az egyetlen konfliktuson”, és találjanak más módokat Kijev finanszírozására.
A Kreml szerint az ilyen döntések meghozatala „egy újabb lépés lenne a nemzetközi jog minden szabályának és normájának semmibe vételében”. Az orosz külügyminisztérium lopásnak nevezte az orosz vagyon európai befagyasztását, megjegyezve, hogy az EU nemcsak magánszemélyek pénzeszközeit, hanem Oroszország állami vagyonát is célba vette.
