A 151 parlamenti képviselő közül 140-et az ország tíz választókerületében választanak meg, minden választókerületben 14-et a politikai pártok listáiról. A parlamentbe jutási küszöb öt százalék.
A nemzeti kisebbségek összesen további nyolc képviselőt juttathatnak be a törvényhozásba: a magyarok és az olaszok egy-egy kisebbségi képviselőt választhatnak, a szerbek hármat. A magyar parlamenti képviselői helyért egyetlen jelölt indul, Jankovics Róbert, aki képviselő volt a leköszönő parlamentben, és elnöke a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK), így ő már biztos befutónak számít. További három képviselőt a horvát diaszpóra választ meg: körükben csak azok voksolhatnak, akiknek nincs bejelentett lakcímük Horvátországban.
A horvát alkotmány értelmében a parlamentnek legkevesebb 100, legfeljebb 160 képviselője lehet. A mandátumuk négy évre szól.
A Nova TV kereskedelmi csatorna és a Promocija Plus Intézet megrendelésére az elmúlt napokban elvégzett felmérés szerint a HDZ-nek az eddigi koalíciós partnereivel, a Horvát Szociálliberális Párttal (HSLS), a Horvát Nyugdíjaspárttal (HSU), a Horvát Demokrata Párttal (HDS) és a Horvát Néppárttal (HNS) együtt várhatóan 60 képviselője lesz. Az SDP által alapított Igazság Folyói nevű koalíciónak pedig, amelynek tagja még a Közép (Centar) párt, a Névvel és Vezetéknévvel Párt (IP), a Polgári Liberális Szövetség (Glas), a Horvát Parasztpárt (HSS), a Tengermelléki-fennsíki Szövetség (PGS) és Reformista Néppárt, 41 képviselőt jósolnak.
A felmérések szerint várhatóan átlépi az ötszázalékos parlamenti küszöböt a vukovári Ivan Penava polgármester vezette jobboldali konzervatív Haza Mozgalom nevű párt 15 mandátummal, a fővárost vezető Mozemo! (Képesek Vagyunk Rá!) nevű baloldali-zöld szövetség 11 mandátummal, a jobboldali szuverenista Híd (Most) párt kilenc mandátummal, az Isztriai Demokratikus Gyűlés (IDS) regionális párt két mandátummal és a Független Északi Platform, valamint a Fokus egy-egy mandátummal.
Andrej Plenkovic kormányfő (HDZ) nemrég egy kampánygyűlésen arról beszélt, hogy a Haza Mozgalom és a Híd is elfogadhatatlan számukra.
„Nincsenek kétségek. Ne tévesszen meg benneteket, hogy ők is jobboldaliak, a mieink, horvátok. Megakadályozták Kolinda Grabar Kitarovicot második mandátumának megszerzésében, és bennünket is meg akarnak dönteni” – mondta Plenkovic egy kiszivárgott hangfelvétel szerint, amelyet a Nacional című napilap tett közzé vasárnap. A HDZ-t támogathatják még a kisebbségi képviselők és hagyományosan a diaszpóra három képviselője, de ez nem lesz elég a többségi kormányzáshoz.
Az SDP a jelenlegi forgatókönyv szerint csak kisebbségben tudna kormányozni. Kívülről támogathatja a Mozemo!, amely azután vonult ki az Igazság Folyói koalícióból, hogy Pedja Grbin, az SDP elnöke bejelentette: Zoran Milanovic államfő lesz a politikai tömörülés miniszterelnök-jelöltje. A koalíció nevét is Milanovic határozta meg: ez egy ismert horvát dal címe, amelyet az államfő a bejelentés alkalmával idézett.
Milanovic jelölése rányomta a bélyegét a kampányra, az államfő ugyanis előtte nem mondott le tisztségéről, amely alkotmányos kérdéseket vetett fel. A horvát alkotmánybíróság néhány nappal később közölte, hogy az államfő ebben a minőségében nem lehet jelölt a parlamenti választásokon, és nem vehet részt egyetlen politikai párt tevékenységében sem. Amennyiben indul a parlamenti választásokon, vagy miniszterelnök-jelöltként jelenik meg a nyilvánosság előtt, és bármilyen formában részt vesz a kampányban, lemondását haladéktalanul be kell nyújtania az alkotmánybíróság elnökének – hangsúlyozták.
Az államfő azonban ezt követően sem volt hajlandó távozni, így hivatalosan a neve sem került fel a választási listára, de nyilatkozataiban napi szinten bírálta a HDZ vezette kormányt, a miniszterelnököt és politikájukat, és ezek sokszor személyeskedésbe torkollottak.
Andraj Plenkovic a harmadik mandátumáért indul. Az elmúlt nyolc év kormányzása alatt 30 miniszter távozott az általa vezetett kabinetből, jórészt korrupciós ügyek miatt, amelyet az ellenzék és az államfő is kihasznált a kampányban.
A HDZ az ország függetlensége óta uralja a politikát. A korábbi választások alkalmával a csak a nagyobb részvételi arány kedvezett a szociáldemokratáknak. A HDZ először 2000-ben bukta el a választásokat, akkor a néhai Ivica Racan, az SDP egykori elnöke lett a kormányfő, ezt követően pedig 2011-ben veszített, amikor Zoran Milanovic vezetésével alakult új, baloldali kormány.
Plenkovic kormányzása alatt lépett be Horvátország a schengeni és az euróövezetbe, továbbá virágzott fel a turizmus és a gazdaság. Ugyanakkor nemzetközi jelentések szerint nőtt a korrupció is az országban, amelyet kritikusai személyének rónak fel. A kormányfő tagadta, hogy bármi köze lenne ezekhez az ügyekhez, de népszerűsége ennek ellenére csorbát szenvedett.
A választásokat az államfő április 17-re, szerdára írta ki, így ekkor munkaszüneti nap lesz Horvátországban. Milanovic ezt azzal indokolta, hogy így többen mennek majd el szavazni.
Horvátország történetében kétszer tartottak hétköznap választásokat az országban: 2005-ben egy pénteken elnökválasztást, 2000-ben pedig általános választást egy hétfői napon.
