Hannah Lühmann, a Welt véleményrovatának helyettes vezetője most
megpróbálta megfejteni, miért nem bírnak a német politikusok az ügyben igazat mondani.
„Amint a migránsok növekvő bűnözésének témájára terelődik a szó, úgy kezdenek el kertelni felnőtt emberek, mintha elfelejtettek volna beszélni” – kezdi írását Lühmann.
A publicista megidézi Michel Foucault francia posztmodern filozófus szellemét, aki sokat írt a „parrésziáról”, a szabad beszédről, amely annak ellenére igaz, hogy a zsarnok feldühítését is eredményezheti. „Az »igazság« alatt Foucault nem egyszerűen a tényeket értette, hanem azt, hogy a beszélő a parrésziával azt mondja ki, amit maga is »igaznak tud«” – fogalmaz a publicista.
Úgy látja, a foucault-i igaz beszéd „épp az ellentettje a kertelésnek és az »egyszerű« retorikának”, amit a német politikusok a migránsbűnözés kapcsán prezentálnak. Miközben Nancy Faeser szociáldemokrata belügyminiszter azt ígéri, hogy a növekvő migránsbűnözés okait „szégyenérzet nélkül és nyíltan megbeszélik” majd, a publicista benyomása épp ennek ellentettje:
Úgy tűnik, mintha a bűnöző külföldiek témájában mindenkit megszállna a kertelés, ami őrjítő – mert az emberben extrém esetben azt az érzést keltheti, mintha már semmi értelmeset nem tudna mondani.
Lühmann a következő bekezdésekben kiröhög néhány különösen nevetséges magyarázatot a migránsbűnözés növekedésére, mint például a háborús traumákat, a koronavírust vagy a nehéz élethelyzeteket. Kipellengérezi azt a szociológust, aki a német köztévé kettes csatornája, a ZDF esti talkshow-jában, a Markus Lanzban azt találta mondani, hogy
ezen statisztika alapján egészen konkrétan nem tudjuk megmondani, hogy Németország biztonságosabb lett-e, vagy kevésbé biztonságos.
„A sok jószándékú újságíró és tudós, akiknek – érthető módon – nehezükre esik kimondani a megemelkedett migránsbűnözés tényét anélkül, hogy rögtön légből kapott magyarázatokat ne csatoljanak hozzá annak okairól, beszéde foucault-i értelemben vett »igazságának« nem tesz jót” – véli az újságíró, aki szerint ezzel csak adják a lovat az AfD alá, melynek ebben a helyzetben „kedvezőbb a kiinduló pozíciója”, mert beállíthatják magukat „kényelmetlen, a fősodratú diskurzus által elnyomott igazságok hordozójának”.
