Ismét vitát okoz a hidzsáb, a hajat, nyakat eltakaró kendő, amelyet a muszlim nők kamaszkoruk óta viselnek nyilvános helyeken. Mivel a nyári játékok multikulturális sportrendezvény, ezért a NOB úgy határozott, hogy a részt vevő sportolók képviselhetik országukat, önmagukat és hitüket is a párizsi olimpián.
Erre Amelie Oudea-Castera francia sportminiszter bejelentette, hogy a francia olimpiai csapatra mint a francia állam képviselőjére is vonatkozik a laicitás elve. „Ez abszolút semlegességet jelent a közszolgáltatásokban, ezért a francia csapat tagjai nem viselhetnek fejkendőt az olimpián.”
A NOB szóvivője kijelentette: „Az olimpiai falura a NOB szabályai vonatkoznak. Nincs korlátozás a hidzsáb vagy bármely más vallási vagy kulturális öltözék viselésére.”
Az ellentmondást növeli, hogy más nemzetek sportolói szabadon viselhetnek vallási jelképeket a sportolók falujában, ahogy akarják. A francia csapat tagjai azonban nem tehetik meg, ha be akarják tartani országuk szabályait.
A francia kormány álláspontját néhány nemzetközi testület bírálta. „A vallási fejkendő nyilvános helyeken való viselésének tilalma sérti a muszlim nők jogait” – közölte az Amnesty International emberi jogi jótékonysági szervezet. Franciaországban azonban a tilalom jelentős támogatottságot élvez.
A BBC szerint a sportolók vélemény is megosztó. A 2016-os riói olimpián a vívó, Ibtihaj Muhammad felkerült a címlapokra, mert ő lett az első amerikai sportoló, aki fejkendőt viselve versenyzett. Később a Nike egy kifejezetten sportolásra készített hidzsábot dobott piacra.
Fejfedővel szerzett érmet Rióban az iráni taekwondós, Kimia Alizadeh, aki később Németországba emigrált, ahol bírálta az iráni kormány kötelező hidzsáb politikáját.
„Ez egy bonyolult és nagyon-nagyon érzékeny kérdés – nyilatkozta Sebastien Maillard, a Chatham House elemzőintézet munkatársa a BBC-nek – A vita ma elsősorban muszlim közösségre összpontosul, amely a francia társadalom része akar lenni, de a maga módján a vallást is gyakorolja.”
A vita arról folyik, hogy ez hogyan lehetséges egy olyan országban, ahol évszázadok óta érvényesül az állam és egyház elválasztásának elve, s amelyben 2004 tavaszán fogadták el azt a törvényt, amely tiltja a vallási jelképek viselését az állami fenntartású közoktatási intézményekben és sportrendezvényeken is.
A franciák többségének a véleménye, hogy az a sportoló, aki hazájukat képviseli, az csak a nemzetük jelképeit viselheti a nyári játékokon, amelyen nem kötelező az indulás.
