A Tokiói Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint a keleti japán széncinege (Parus minor) a szárnymozgásokat gesztikulációs eszközként használja. Ezzel a „követlek” üzenetet közvetíthetik, hasonlóan ahhoz, ahogyan az emberek kinyújtják a nyitott kezüket, hogy átengedjenek egy másik személyt.
A madarak körében úgy tűnik, hogy ez a gesztus csak párzó párok között fordul elő, amikor az egyik hím vagy nőstény jelzi a másiknak a fészekalj bejáratát. A kutatók szerint ez a felfedezés megkérdőjelezi azt a korábbi nézetet, hogy ez a fajta kommunikáció csak az embereknél és az emberszabású majmoknál domináns, és nagyban bővíti a madarak vizuális kommunikációjáról szerzett ismereteinket.
Az elmúlt évek kutatásai kimutatták, hogy egyes állatok egyszerű gesztusokat is képesek használni, például tárgyakra mutatni vagy valami érdekeset megmutatni, ezeket nevezzük deiktikus gesztusoknak. A szimbolikus gesztusok azonban, például a nyitott kéz megmutatása, amellyel jelzik, hogy hívnak valakit, összetett kognitív képességeket igényelnek, és nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy ezek léteznek a nem emberi fajoknál. Ezért még meglepőbb, hogy egy madár is rendelkezhet ezzel a képességgel.
Megfigyelték, hogy a madarak gyakran először keresnek egy közeli ülőhelyet, majd az egyikük a szárnyaival csapkod a másik felé. Több mint 320 fészeklátogatást részletesen elemezve a kutatók megállapították, hogy a szárnycsapkodás megjelenítése arra késztette a csapkodó partnerét, hogy elsőként lépjen be a fészkelődobozba, míg a csapkodó maga másodikként, ezzel kialakítva a sorrendet, amelyben a fészekbe léptek.
Toshitaka Suzuki professzor hozzátette: „Meglepődve tapasztaltuk, hogy az eredmények sokkal egyértelműbbek voltak, mint amire számítottunk. Megfigyeltük, hogy csak egy partner jelenlétében csapkod a szárnyaival, és amikor ezt a viselkedést megfigyeltük, a partner szinte mindig elsőként lépett be a fészekládába.”
A kutatók szerint ez a gesztus több okból is szimbolikusnak tekinthető: a szárnycsapkodás csak a partner jelenlétében történt; abbamaradt, amikor a partner belépett a fészekbe, és fizikai kontaktus nélkül arra ösztönözte a partnert, hogy elsőként lépjen be. Ez a felfedezés nemcsak arra világít rá, hogyan kommunikálnak a madarak, hanem arra is, hogyan alakul ki egyáltalán a nyelv.
