Az ősök ösvényén című film első részében megjelenik a polnovati medveünnep és a medvetor, amelyet Halmy György kamerája előtt hantik mutatnak be. Az utazás a túlsó világba Schmidt Éva nyomán című kötet egyik lábjegyzete így jellemzi a medvetort:
„A medveszertartás, medveünnep vagy medvetor az emberiség egyik legősibb fennmaradt szertartása, amelyet az elejtett medve tiszteletére mutatnak be. Eléneklik az emberiség, a világ és a szellemvilág történetét, megidézik a különböző helyszellemeket és nagy istenségeket. Az énekesek ujjukkal összekapaszkodva énekelnek a feldíszített medvefej előtt, az egyes énekek és az eljátszott tréfás, emberi-isteni szituációk hossza is változó, több órán át is tarthat.”
A filmben a medveszertartás résztvevői beszélnek a medveünnep további részleteiről. Pjotr Ivanovics Juhlimov mesél arról is, hogy a medve olyan hatalmas erőt képviselt, és olyan erősen hittek benne a régi emberek, hogy ha valaki vízbe esett közülük, csak gondolnia kellett a medvére, és mindenképp megmenekült.
Az ősök ösvényén című filmben az Arvisura egyik fejezetét is megismerhetjük. Szalaváré Tura, egy manysi sámán unokája a második világháborúban a szovjet hadsereggel érkezett Magyarországra. Találkozott az ózdi Paál Zoltánnal, és beavatta őt a sámánvilágba.
A védőszellemek kapcsán a filmben Schmidt Éva nyelvész, antropológus, sámánkutató ezt mondja:
„Nem minden ember lelke válik szellemmé, csak az olyan embernek, aki már az életében több volt az átlagosnál. Erősebb akarata volt vagy valamilyen képessége volt a túlsó világgal érintkezni. Az ilyen emberben akkora erő volt, hogy a halála után is az akaratát érvényesíteni tudja ezen a világon. És ilyenkor megajánlja ezeket az erőket, hogy a hátramaradottakat segítse.” (Az idézet az Utazás a túlsó világba Schmidt Éva nyomán c. könyv 48–49. oldalán is megtalálható.)
A 2022 júliusában induló Schmidt Éva – emlék-idő sorozatban Halmy György filmjeit vetítik, illetve a rendező előadását hallgathatják meg az érdeklődők
Fotó: Facebook
Schmidt Éva a filmben felidézi, hogy egy manysi lánnyal kötött barátsága révén hogyan lett manysi rokonsága, és akik így rokonukká fogadták, miképpen segítették abban, hogy a szellemvilággal kapcsolatban sok mindent megértsen.
Halmy György filmrendező a pénteki est kapcsán ezt mondta lapunknak:
„Többen vannak olyanok, akik a Schmidt Évától származó idézetnek az igazságát a bőrükön érzik az életükben Paál Zoltán és Schmidt Éva – a haláluk után sok évvel is így vagy úgy, de – a mai napig kiemelt szerepet kap.
A filmet nézve Éva gesztusaiból azt lehet kiolvasni, hogy már a gyermekkorában megérezte, hogy a sorsát nem tudja végigélni, az életét előbb fejezi be, mint ahogyan sorsának könyvében meg van írva. Többen észleljük a jelekből, hogy a halála utáni időben köztünk maradt, velünk él.
Nyugodtan megállapíthatjuk – a halála utáni történéseket figyelve –, akarata, fölgyűjtött munkássága, hagyatéka nagy hatással van a hátramaradott barátaira. A hagyatékának egy fontos része sorsának az a része, mely az Arvisura történetéhez kapcsolódik, és amely a végtelen történet Ende által megfogalmazott sorait is magába foglalja.
Közreműködik: Baranyai Rita Veronika előadóművész, Berényi Dávid színművész és Fürjes Kati dobos.
A szervezők kérik, hogy a résztvevők itt jelezzék részvételi szándékukat.
Az „Utazás a túlsó világba Schmidt Éva nyomán” c. könyv a helyszínen megrendelhető.
