Szerinte erre a világűr militarizálódásától való félelem miatt van szükség az USA és Kína rivalizálásának keretében a holdkutatás kérdésében.
Egy kapcsolódó kérdésre válaszolva Nelson megjegyezte, hogy az Artemis nevű amerikai holdprogram, amelynek keretében űrhajósok szállnak le a Föld természetes szatellitjének déli pólusán, azt kívánja megérteni, hogyan tudnak az emberek létezni ebben az ellenséges környezetben, hogy a jövőben a Marsra mehessenek. Elismerte ugyanakkor, hogy Kína kiemelkedő eredményeket ért el, különösen az elmúlt 10 évben, ugyanakkor kifogásolta, hogy ezekről „nagyon keveset tudunk”.
„Úgy véljük, hogy az úgynevezett békés célú űrprogramjuk sok tekintetben katonai jellegű. És úgy vélem, hogy versenyben vagyunk” – jelentette ki Nelson.
Szerinte Kína nyíltan bejelentette, hogy 2030-ra taikonautákat akar a Holdra juttatni. Igaz, mondta, hogy ezeket az ütemterveket folyamatosan tolják ki.
„Nekünk az a feladatunk, hogy elsőként legyünk ott, és békés célú felderítési erőfeszítéseket tegyünk” – folytatta Nelson.
Azzal érvelt, hogy félő, hogy „Kína előbb odaér, és hirtelen azt mondja: Ez a terület mostantól az enyém, és te maradj ki belőle.”
Nelson szerint ez nem a világűr „békés célú felhasználása”.
„Természetesen el kell kerülni az átfedéseket. De nem állíthatod, hogy az egész terület hirtelen a tiéd” – mondta Nelson a kérdéssel kapcsolatban, miközben utalt Kína fellépésére a Dél-kínai-tengeren található Nansha (Spratly) szigetek körüli vitában.
